Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

3. füzet - V. Apró közlemények

225 Mi okozza a Duna hordalékmennyiségének ezt a rendkívüli megszaporodását '? Erre a kérdésre Kühl mérnöknek az európai Duna-bizottsághoz intézett 1911. évi május 11-én kelt jelentése ad felvilágosítást. A nagy Duna Braila felett nem hoz sok hordalékot s vize meglehetősen tiszta, csak az Olt hordaléka szaporodott meg az utóbbi években, mióta a hegyvidék erdőit kiirtották, de ez a körülmény még nem okoz nagy bajt. A Prut csendes és aránylag tiszta vizű folyó, mert áteresztő talajokból ered, csekély hordalékú s nem gyakorol káros hatást a Dunára. A bajt a Szeret okozza a Putna mellékfolyójával; mindkettő a Kárpátokból ered, heves vízjárású, vad folyó, kiterjedt vízgyűjtő területtel. A Szeret hordaléka folyton növekedik s mikor záporeső van a hegyekben, vagy a hó gyorsan olvad, a vizek hektárokra kiterjedő területeket mosnak el, főként a Putna mentén, fatörzseket s más tárgyakat sodornak el s visznek a Dunába, zavart okozva a tutajok, uszály- és más hajók közt, melyek Galatz kikötőjében, a Szeret torkolata alatt horgonyoznak. Ezért a Szeret torkolata alatt nagy homokzátony, valóságos törmelékkúp keletkezett, melynek legnagyobb térfogata ez ideig 3.770,000 m

3-re emelkedett a hajózás nagy akadályára. De ez még nem minden. Ha megszűnt a Szeret árvize, a nagy Duna kezdi elhordani lassankint ezt a zátonyt, hogy rendes medrét ismét helyreállítsa. A mozgásba jött homok végig húzódik a folyó fenekén vándorló zátonyt alkotva, mely meg-megáll és tovább mozdul, míg bejut a Szulina Dunaágba, hol leülepedve több helyütt káros homokpadokat alkot, melyek közül az utolsó kettő Szulina kikötőjében és a torkolati hullámtörők közt van; innen aztán a hordalék a tengerbe jut lerakodva egyrészt a hullámtörők végpontjai előtt hol a kis zátony keletkezik, mely a hajózást oly annyira akadályozza, másrészt küllebb a déli nagy zátonyban, melyen a viharos tenger miatt oly nehéz a hajózó utat fenntartani. Ha ez a hordalók csak csekély volna, vagy legalább is állandósulna a mennyisége, akkor még lehetne küzdeni ellene. Azonban az erdőírtás tovább terjedésével a baj csak fokozódik. Az egyedüli segítség itt a csupasz hegyoldalaknak újra erdősítése lenne és a Duna-bizottság román kiküldötte már is felhívta kormánya figyelmét erre a dologra. 5. Portlandczement- trasz- és portland-románczement-beton szilárdsága. (1. rajzzal). A soroksári Dunaág rendező munkálatai m. kir. kirendeltségének kívánságára a kir. József-műegyetemnek alkalmazott szilárdságtani laboratóriumában С zakó Adolf, műegyetemi ny. r. tanár úr szives útmutatásával 1912. február és márczius havában betonkoczkákkal tettünk kísérleteket annak a kérdésnek eldöntésére, vájjon a portlandczement súlyának hányad részét helyettesíthetjük traszszal, illetve románczementtel, hogy a beton szilárdsága azért ne legyen kisebb a tiszta portlandezement-beton szilárdságánál ? E kísérletek számára azt a homokos kavicsot, mely a Csepel-sziget felső csúcsán épülő csege alapgödréből került ki, átrostáltuk; az 5 mm.-es rostával elválasztottuk a homokot a kavicstól, a melynek csak azt a részét használtuk a beton készítéséhez, a mely a 25 mm.-es rostán áthullott. Négy betonkoczka készítéséhez összesen 14 1. homokot, 28 1. kavicsot és