Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

2. füzet - III. Rozsnyay Károly: Boszniai és dalmácziai tanulmányutam

122 műszaki d.jnok 3, szintén ipariskolai végzettséggel, mely iskola Szerajevóban van ; fogalmazó, jogi képzettséggel í ; irógépkezelő 1 : számtiszt 1 ; irodatiszt 1. Pénzkezeléssel a hivatal nincs megbízva. Van ezenkívül az országban 5 kultúrmérnöki hivatal egy-egy osztálymérnök vezetésével, de beosztott mérnökök csak szükség esetén vannak alkalmazva, mert mind itt, mind Dalmácziában a központosítás túlfejlődött, továbbá 3 vízmester,, kik az osztálymérnöknek vannak alárendelve. A vízmesterek Zágrábban nyernek kiképzést vagy valamelyik műszaki középiskolában, de tervezik egy vízmesteriskola létesítését is Szerajevóban — a kassai m. kir. vízmester iskola mintájára. Díjnokokkal el van látva minden osztálymérnöksóg. Az osztálymérnökök tervezéssel is foglalkoznak, de a rajzokat a központban készítik. A vízmesterek a kisebb fentartástervek készítésével is meg vannak bízva. A hivatalok nem a politikai kerületek szerint vannak beosztva, hanem a hidrográfiai vidékek szerint. A szerajevói központi hivatal fel van szerelve kézinyomdával, mert a műszaki terveken nem rondírást, hanem nyomtatott betűket használnak. Egy ilyen kézinyomda-szerelvény beszerzés-ára 200 K, czirill betűkkel 400 K. Fel van szerelve a központi hivatal továbbá teljes fényképészeti, fénymásoló és talajvizsgáló laboratóriummal. Egyébként az egész osztrák minta szerint van berendezve. Hivatalos nyelv a német, de minden tisztviselő köteles megtanulni a nép nyelvét is. Vízellátás cziszternával. Az ivóvíz beszerzése és a vízzel való ellátás már ősidőktől fogva elsőrendű közgazdasági feladat volt a beutazott országokban. A rómaiak már évszázadokkal ezelőtt állandó jellegű vízvezetéket létesítettek Zára és Spalató vidékén, Dalmácziában, melyeknek maradványai még ma is megvannak, pl. az az akvadukt Spalató városa mellett, melyet a mostani vízvezeték czéljaira is felhasználtak, t. i. a vízvezetéki főcső ezen az akvadukton van elhelyezve. A velenczeiek a várakban később ismertetendő különleges velenczei minta szerint eziszternákat építettek, melyek közül a legnagyobbak és a legszebbek Zárában a 16-ik században épült és még ma is fennálló cinque pozzi (öt kút) és az 1761-ben létesített hármas kút elnevezés alattiak, melyeket ez idő szerint a városi vízvezeték táplál, mert az olasz lakosság annyira megszokta és megkedvelte évszázadokon keresztül a eziszternákat, hogy nem a vízvezetéki csapokat használják, hanem meríti a vizet a cziszternák kútjaiból, ép úgy Zárában, mint Velenczében. A törökök számtalan közkutat építettek ez országok minden részében. A kormányzóság (országos kormány) pedig újabb időben nagy áldozatok árán vízvezetékeket és eziszternákat létesít mindenféle kivitelben. A cziszternák hazája Dalmáczia. Boszniában, Herczegovinában, Dalmácziában, Fiume környékén és Velenczében egész sorozata található a cziszternáknak, minek oka abban van, hogy a mészkő annyira vízszegény, illetve vízátbocsátó, hogy egész országrészek és szigetek kizárólag cziszternákra vannak utalva. Bár a csapadék pl. Dalmácziában évenként 600—5000 mm. között váltakozik, de a nyári hónapok alatt szárazság ós forróság van és a kopár mészkő-