Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)
1. füzet - V. Apró közlemények
50 Az értekezlet arra az álláspontra helyezkedett, hogy mivel a főtörekvés a gázlók végleges megszüntetésére kell, hogy irányuljon — felesleges volna e szolgálatra nagy befektetéseket tenni és nagy, csak évek során át begyakorolható személyzetet e ezélra folyton készenlétben tartani. Mivel azonban a költségek elégtelensége következtében az összes gázlókat végleges szabályozással nem lehet a kivánatos rövid idő alatt eltüntetni : addig maradjon meg a kisvízjelző szolgálat a mai keretben, természetesen nem zárva ki, hogy a felmerülő és észlelt hiányokat meg ne szüntessük. A kisvízjelző szolgálatra a Tiszán Titeltől Csongrádig mintegy 5500 koronát, a Dunán a szárazabb vagy nedvesebb évjáratok szerint 10—24 000 korona között változó összeget fordít a földmívelésügyi minisztérium. 3. A Tisza folyó másodperczenkinti vízhozománya tetőző vízálláskor. (1 külön melléklettel.) A Tisza folyó legutóbbi jelentékenyebb árvizei alkalmával, nevezetesen 1888., 1889., 1892. és 1895. években, a vízrajzi osztály sorozatos sebesség- és tömegméréseket eszközölt, melyek a tetőző árhullám másodperczenkinti vízhozományára vonatkozólag becses adatokat szolgáltattak. Ez adatokból szerkesztettük meg a mellékelt hosszanti szelvényt (VI. külön melléklet), melynek segélyével a Tisza folyó fontosabb mérczeállomásain bármely tetőző vízállásnak megfelelő másodperczenkinti vízmennyiség kielégítő pontossággal (cca 40—60 m 3) köz vetetlenül leolvasható. Az egyes mérczéket a hullámtéren mért folytatólagos távolságoknak megfelelően helyeztük el oly módon, hogy vízszintes irányban minden czentiméter 10 kilométert képvisel. A függőleges vonalak beosztásai pedig a vízmennyiséget jelentik oly arányban, hogy egy czentiméter 200 köbméternek felel meg. Minden egyes vízmérczénél a vízállásokat a nekik megfelelő másodperczenkinti vízhozomány értékéhez írtuk, miért is a mérczék beosztásai nem egyenlők, hanem a megfelelő vízhozományok szerint változnak. A mérczék 0 pontjai természetesen nem esnek egy vonalba, hanem az illető mércze-állomáson 0 vízálláskor mért, illetve számított vízmennyiségnek megfelelő magasságban vannak. Külön kitüntettük különféle jelzésű kék vonalakkal az 1888., 1889., 1892. és 1895. évi tetőző vízállásokat és a nekik megfelelő vízmennyiségek nagyságát. A másodperczenkinti vízmennyiség olyan folyószakaszon, hol számbavehető mellékfolyás nem torkollik be, párolgás, elszivárgás és a hullámtereken való tározódás következtében természetszerűleg csökken, miért is a vízmennyiség nagyságát feltüntető vonalak nem vízszintesek, hanem esésük van, mely az egyes szakaszokon meglehetős egyenletesnek mutatkozik. A mellékfolyók beömlése viszont természetszerűleg a vízmennyiség hirtelen felszökkenését eredményezi, a mi a hosszszelvényen lépcsőzetes ugrás alakjában nyer kifejezést, mely lépcsőfok magassága a mellékfolyó másodperczenkinti vízhozományának mértéke. Zaber Ferencz. 4. A kása- és fenékjég a folyókban. Midőn 1908. elején Beszterczebányán voltam az elektromos vízimű dolgában, feltűnő mennyiségű kásajég létesülését tapasztaltam. Az ég derült és tiszta volt s a hőmérő körülbelül —15 C°-ot mutatott. A Garamból kivezetett nyilt műcsatorna, mely akkortájt mintegy 4 m s vizet vezetett, telve volt átlátszó, kásaszerű jégpéppel, mely ököl-, fej-, gyakran 1/ l m s nagyságú gomolyokban úszott a turbinaház elé. 8—10 ember rudakkal és gereb-
