Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

4. füzet - II. Lampl Hugó-Luzsa Béla: Tanulmányúti jelentés

20 zés mutatja, így nem történhetik meg, hogy a kapú a víz alatt valamely közbenső helyen megakadva, hajózó akadály legyen. Az alsó fejnél a régi zsilipnél jól bevált átlós rendszerű kétszárnyú függőleges tengelyű, de sík támaszkapút alkalmazzák. Általában mindenhol kerülik a sok és nehéz munkát kivánó íves kapukat. A régi kapunál a nyomott átló két gerinclemezes szegecselt tartóból készült. Ez a szerkezet a keretekhez való erősítésnél, tehát a csomópontoknál, különösen a magas kapuknál, oly hegyes szöget ad, hogy mind a szereléskor, mind a javításkor és mázoláskor nehezen hozzáférhető zúgot alkot (1. 8. sz. г.). Hogy ezt elkerüljék, az új zsilipnél a kapú nyomott átlóját csak egy, de erősebb gerinczlemezes szögecselt tartóból készítik. Ilyen módon a keretekhez való csatlakozásnál egyszerűbb szerkezetű csomópontot kapnak. Hasonlóan tervezték a Csepelsziget felső csúcsán létesítendő kamarazsilip átlóskapúit is (1. 9. sz. rajzot). A kapúnyitó szerkezet fogas rúdja keresztfej közbeiktatásával a kapúnyitó rúdhoz van erősítve (1. 10. és 11. sz. rajzot) úgy, hogy ilyen módon a fogasrúd nyitás és zárás esetén egy egyenesben mozog. Ez elrendezéssel a fogasrúd és kapúnyitórúd zárt kapú esetén közel egy egyenesbe esik (1. 10. sz. rajz) és a fülke ferdeszöget alkot a fal síkjával. A csepeli kamarazsilipnél a fülke merőlegesen van elhelyezve a fal síkjára {1. 13. sz. rajz). Itt a fogasrúd egyszersmind kapúnyitó rúd is és vége hullámvonalat ír le nyitás közben. Ez utóbbi szerkezetnél kisebb erő szükséges a kapúk mozgatására, és rövidebb, de szélesebb fülkére van szükség. A mozgató szerkezetet gépi és kézi erőre rendezik be. A nyitáskor fellépő mozgatóerő lökésszerű hatásának elkerülése végett a nyitórúdat a zsilipkapúra erő13. ábra. Kapúnyitó szerkezet a soroksári Dunaág felső zsilipjéhez.