Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

3. füzet - I. Sajó Elemér-Benedek József: A soroksári Dunaág kamarazsilipjének pályatervei és kiviteli terve

li-8 A kamarazsilip a Dimaág jelenlegi torkolatától mintegy 100 m.-rel lejebb, a természetes szigetcsúcson épül és enyhe ívekben haladó zsilipcsatornák kötik össze a poroksári Dunaágnak a gubacsi gátig 50 m. fenékszélességgel kikotrandó felső szakaszával, a leendő, úgynevezett soroksári kikötővel. Mint fentebb említettük, a kamarazsilipnél legnagyobb árvízkor 4-62 m. vízszínkülönbség áll elő. Ilyenkor az alsó duziasztómű nem működik, mert az alsó torkolattól az árvíz magától is visszaduzzad egészen fel a kamarazsilipig. A mint a Dunában az árvíz levonul, a felső víz folyton alacsonyabb lesz, de vele együtt az alsó víz is siilyed, egészen az egyelőre -f- I/O.) m.-ben megállapított vízszínig. A mint az árvíz levonulása folyamán az alsó víz -j- 1 '00 m.-ig apadt, az alsó duzzasztóművet üzembe helyezik és ezzel a Dunaág vizét -f- Г00 m.-en ELRENDEZÉSI HELYSZÍNRAJZ. 4. ábra. A kamarazsilip helyszínrajza. tartják mindaddig, míg a Duna Budapesten szintén + l'OO m.-re le nem száll. A további apadáskor a duzzasztott víz magassága összeesik a budapesti vízszínnel, tehát ilyenkor a felső torkolatnál nincs, illetőleg alig van vízlépcső. Vagyis végeredményben a kamarazsilipnél előálló vízszínkülönbség 4'62 és O'O m. határok közt változik. Épen ezért, mivel időnként nincs víznyomás, a zsilip kapúinak és tiltóinak mozgatására nem lehet vízszínkülönbségen alapuló, pl. Hotopp- vagy Nyholm-féle szerkezetet alkalmazni, hanem az összes mozgatószerkezeteket villamos üzemre kell berendezni. A zsilip hasznos hossza 75 m., szélessége 10 m. vagyis ugyanannyi, mint a mennyire a kereskedelemügyi ministerium a Duna-Tisza-csatorna zsilipéit tervezi. E méretekkel a zsilipbe a legnagyobb dunai uszályok, a M. F. T. R. és D. G. T. 1000 tonnás hajói is beférnek. A nagy kerekes gőzösök nem mehetnek