Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

3. füzet - I. Sajó Elemér-Benedek József: A soroksári Dunaág kamarazsilipjének pályatervei és kiviteli terve

146: Vagyis a Dunának a Csepelsziget felső csúcsától alsó csúcsáig terjedő 4—4

Va m. esése árvízkor a felső torkolatnál, kisvízkor pedig az alsó duzzasztóműnél érvényesül, közepes vízálláskor pedig a két vízlépcső közt megoszlik. E két lépcsőnél tetemes energia termelhető. A rendelkezésre álló vízierő kihasználása és a duzzasztott víz magasságának megállapítása több módon történhetik. A vízerő szempontjából legkedvezőbb megoldás jelenleg részletes tanulmány tárgya és így az alsó torkolati duzzasztómű és kamarazsilip helye egyelőre még függőben vau. A felső árvizeknek a soroksári ágba való betódulása ellen -)- 8 50 m. magas ármentesítő töltés létesül, mely a budapesti rakodópartok alsó végpontjától, az összekötő vasúti hídtól, a nagy Duna mentén Csepelig terjed ós a csepeli tölténygyár közelében köt be a csepelszigeti ármentesítő társulat védőtöltésébe. (L. a 3. sz. helyszínrajzot.) Ebben az árvízgátban két nyílás lesz : 1. 1 —200 m.-rel az összekötő vasúti híd alatt táplálózsilip, mely a soroksári ág medenczéjének felfrissítésére szolgáló, egyelőre 70 m

s-ben megállapított vízmennyiséget bocsátja be. A mint azután a vízerő kihasználása is sorra kerül, ezt a táplálózsilipet a nagyobb vízmennyiségnek megfelelően ki lehet bővíteni. 2. A jelenlegi betorkolás közelében kamarazsilip, mely a hajóknak a nagy Duna magasabb vízszínéről a soroksári kikötő és soroksári Dunaág alacsonyabb vízszínére, vagy viszont való átjutását közvetíti.