Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

.287 A hőmérséklet a vízszintes síkban az elmélet szerint a sugárral fogy, még pedig logaritmikus vonal szerint. Azonban a hőmérséklet-észlelésnek többnemü hiánya volt, úgy hogy csak a felszíntől Г25 m.-re elhelyezett nyílás hőmérője mutatta kielégítő pontossággal a számítás eredményét. Ami a függőleges irányban való terjedését illeti a hőmérsékletnek, azt észlelték, hogy a minimális temperatura körülbelül a felszíntől 075 m.-re van. A megfagyott tömeg alakját napról-napra meghatározták. E kísérletek kimutatták^ hogy a megfagyott tömeg lefelé csúcsosodik és fölfelé is kissé összehajlik, olyformán, mint ezt a hőmérséklet eloszlásából is következtetni lehetett. A kiengedésnél a hőmérséklet igen gyorsan emelkedett 0° közelébe. Első napokban a hőmérsékletnek ez az emelkedése a jégkéreg némi vastagodásával járt együtt. Később az olvadás leginkább alúl történt leggyorsabban, mi az alsó terrén melegítő hatása miatt volt így. Azonban a felszínhez közel is erösebb volt az olvadás, mint a felszín alatt kissé mélyebben úgy, hogy az olvadás menete is követte a fagyás és hőmérséklet szabályát. Hogy mennyi idő alatt fagy össze két csö közötti tér, ezt csak igen hozzávetőlegesen lehet meghatározni a kísérletekből. A gép hasznos hozama abban a mértékben fogy, amint a jégréteg növekedik; minél alacsonyabb már a hőmérséklet, annál kisebb a hatásfok s —25° С. az a batár, amelyet még a géppel előállíthatunk. De az is bizonyos, hogy minél alacsonyabb a hőmérséklet a csövekben, annál jobban hasznosíthatjuk a hideget. A kísérletek második része a megfagyott föld bírósságának kipróbálására irányult. E czélból a megfagyasztott anyagot vízsajtóval nyomták össze és szakításnak'tették ki. Különböző hőmérsékletű és víztartalmú megfagyott homokpróbákkal tettek kísérletet. Kitűnt, hogy a teljesen szaturált homok mutatja a legnagyobb bírósságot, míg amily mértékben kevesbedik benne a víz, annál kevésbbé összetartó. —12° C.-nál 40 kg. nyomást bírt ki a teljesen szaturált fagyott homok. Azonkívül a bírósság a hőmérséklet alászállásával növekedett. A hőmérséklet és cm

2-onkénti bírósság közt ez az összefüggés : y =0-153x

2-j- 11 X -f- 20, hol y kg. cm

2-enkint és x a 0 alatti hőmérséklet foka. Ha a homokhoz agyagot is kevertek, a megfagyott tömeg bíróssága növekedett. Tiszta jégdarabokkal is tettek kísérleteket, melyek azt mutatták, hogy a próbák 20 kg. nyomást bírtak ki cm

2-kint. 18. Szemle. (Chronique.) 80 tonnás árbocz- állító Saint-Nazaire-ban. A nagy hajók árboczainak elhelyezése igen nehéz és körültekintő munkát követel. Saint-Nazaire-ben ezért egy 80 lóerejü új berendezésű készüléket állítottak föl a hajóknak árboczczal való fölszerelése czéljábóL 19. A tránzatlántikus hajók zsilipjének új vaskapui Havre-ban. (Port du Havre. Mémoire sur les nouvelles portes en tôle de l'écluse des Transatlantiques.) írták : Edouard Widmer és Henry Desprez. A tránzatlántikus hajók zsilipje Havreban 30'5 m. széles. Ez ideig e nyílást két pár fakapuval zárták el, melyeknek 17-5 m. hosszúsága és 9'8 m. magassága volt. E kapuk megromlottak s ezért kicserélésük szükségessé vált.