Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

•28 és zátony termőfölddé alakult; több, mint 1000 hekt. termőföld árvédelemben részesült; s végül a mocsaras völgy egészségesebbé vált. A közvetetlen nyereség a befektetéssel szemben 5.350,000 frankra tehető ; tehát a befektetett összegnél jóval kevesebb a haszon. De az államnak nem volt czélja a közvetetlen nyerészkedés. A mezőgazdasági és közegészségügyi haszon azonban messze fölülmúlja a hozott áldozatot. 8. Dinamit alkalmazása jég-töréshez. (Note sur l'emploi de la dynamite au brisement des glaces.) írta : Gobin. A Lyon melletti Rhône-szakaszon az 1871/2-iki télen több helyütt jégtorlaszok keletkeztek. E jégtorlaszok megbontására Góbin dinamittal tett kísérleteket. Azt tapasztalta, hogy a jég tetejére helyezett dinamitpatron, ha reá homok-, vagy agyagborítást teszünk, csak egyszerű lyukat vág 'elsülés után a jégben, de nem repeszti. Hogy repeszthesse is vele a jeget, e czélból a jég szabad szélétől 14 m. nyire 1 m. hosszú, 4—5 cm. széles bevágást készített, a jég szélével párhuzamos irányban; e bevágás V alakú volt és függőleges oldalát a jég széle felé fordította ; e bevágásba fürészporba és olajos papírba göngyölt 80 —100 cm. hosszú dinamitpatront tett s reá meg 3—4 cm. vastagon homokot hintett. Az explózió alkalmával a széllel majdnem parallel 40—50 m. hosszú repedések keletkeztek; volt olyan explózió is, hol 160 m. hosszú repedés mutatkozott. A n

ü3-as dinamitból 210 gramm volt egy ily patronban. A jégreteg vastagsága 18—20 cm. volt. Ha most az így repesztett jeget szétrobbantani akarjuk, akkor a jég szélétől körülbelül 8 m.-re 8 —10 cm. átmérőjű lyukat vágunk, melyen körülbelül 70 cm. mélységre guttaperkába burkolt, 17—35 gramm tartalmú dinamitpatront bocsátunk le, melyet elsütve, a kivánt eredményt megkapjuk. A dinamitot használatkor föl kell melegíteni, mert —}— 7 G° alatt úgy megkeményedik, hogy nem sül el. Ezért szükséges a felmelegített dinamitpatront fürészporba pakkolni, hogy a fagy ne érje. Góbin 4 emberrel 1 nap alatt 50.000 m

2 jeget robbantott ilyformán 40 frank költséggel. 9. Szemle. (Chronique.) A Parisból naponkint kikerülő nitrogéntartalmú anyagok mennyisége. Az ürülék, a városi csatornavíz és a házi szemét vegyelemzése kimutatta, hogy a 2 millió lakójú Páris városában naponkint 25.172 kg. nitrogénos anyag van, vagyis évenkint 9.187.780 kg., ami 2,593.890 tonna trágyának felel meg. 10. A Verdon-í'olyón készült gát és a Verdon-csatorna vízkivételi műve a Provence-bau. (Description d'un barrage exécuté sur la rivière du Verdon et de la prise d'eau du canal du Verdon en Provence.) írta : De Tournadre. Egy 1863-ban kelt engedély fölhatalmazta Aix városát, hogy a Verdon-folyóból (a Durance egyik mellékvize) másodperczenkint 6 m

3 vizet vezessen el az öntözés, az emberi szükséglet és a gyári szükséglet számára. A vízkivételi művön kívül e czélból 82 km. hosszú főcsatorna, 150 km. hosszú mellékcsatorna és 550 km. hosszú osztócsatorna-hálózat létesült.