Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)

3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke

208 <>. Szemle. (Chronique.) a) A tengervízben használt fa telítéséről. Boucherie a tengerben használt t'a telítésére rézszulfátoldatot javasol. Azonban ez eljárással teljességgel nem lehet megóvni a fát a fúróférgektöl. Különben is a tengervíz elragadja a rézszulfátot a fából és így Boucherie eljárása a tengervízben alkalmazott fánál mit sem ér. b) Páris ürülékének trágyaértéke. Páris szennyét az utak sara, az árnyékszékek és a csatornák tartalma teszi ki. Az utak sarát közvetetleniil használják trágyául, bár a város fejlődésénél az utak sara mindinkább a csatornákba fog jutni. Hogy az ürüléknek és csatornavíznek trágyaéltékét meghatározzák, vegyi elemzés alá vették az ürülék-lerakóhelyekről és a csatornákból szedett próbaadagokat. Párisnak 1 milliónyi lakosa ürülékével évenkint 17.772 h. földet tudna megtrágyázni, ha a menynviséget az istállótrágya mennyisége szerint adnók. De az emberi ürülék sokkal hatásosabb az istállótrágyánál, úgy, hogy körülbelül 30.000 h. föld nyerhetne trágyát Páristól évenkint. Ez ürülék értéke РГ>—2 millió frankot tesz ki. Mindazonáltal körülbelül háromszor annyi földet (90—100 ezer h.-t) lehetne Páris ürülékével ellátni, ha másféle trágyaanyagokkal keverve, vagy váltogatva használnék. A csatornavíz trágyatartalmát nehezebb meghatározni, mert utczánkint. és időnkint változik. Átlag 1,200.000 kg. nitrogént tud szolgáltatni Páris csatornája. 7. Lot-megye vízi szolgálata és agronoin-geologiai alkut i. (Mémoire sur la géologie agricole et le service hydraulique du départemet du Lot.) írta: T. de Saint-Claire. Lot-megye általában keletről nyugat felé hajlik; két folyó szeli át kelet-nyugati irányban : a Dordogne és a Lot. Keleti felében tömeges közetek és kristályos palák (gránit, szerpentin, gnájsz stb.) vannak, melyek jelentékeny (7C0 m.) magasságot érnek el. Nyugat felé aztán üledékes közetek borulnak e kristályos közetekre. A primitiv, plutói és vulkáni közetek a megye nyugati részén 66,000 h.-t foglalnak el a megye 521,292 h.-nyi területéből. E primitiv talaj át nem bocsátó és apró vízerekkel behálózott. A völgyek kavicsokkal, kőtömbökkel vannak behintve; néhol vízesések láthatók. A köszénkorszakbeli pala és homokkő csak kisebb kiterjedésű és porfirokkal áthatott ; jelentősége csekély. A triász tarka homokköve és szivárványos márgája a megye északi részén alkot csak jelentékenyebb foltot ; a talaj itt át nem bocsátó. A primitiv közeteket nyugaton mintegy 6 km. széles szalagban a Íjász-korszak üledékei övezik; kiterjedésük 3< 1.000 h. A liász homokkövekből, márgákból, agyagból és mészből áll, de leginkább a márga és agyag dominál ; ezért a liász át nem bocsátó. Az alsó oolit-talaj 40.000 h.-t, a középső 189.000 h.-t tesz ki ; igen átbocsátó mészsziklák ezek, melyeken alig van felszíni vízfolyás. Néhol diluvium borítja őket. A felső oolit-talaj 88.000 h.-t foglal el ; mészkövekből, márgákból és agyagból áll. E felső oolit-talaj kevésbbé átbocsátó s néhol elég sürü vízfolyásokat találunk. Ez oolit-talajok nyugatfelé egymásután következnek. A felső kréta nyugatról határolja a megyét; mészből, homokköböl, földes részekből van összetéve és kevésbbé átbocsátó; kiterjedése 22.000 h. A terczier (mioczén)-rétegek délnyugatról határolják a megyét, bár elszórtan több helyütt is előfordulnak ; e korszak kiterjedése 83.200 h. ; homok, kavics, agyag, édesvízi mészből és márgából áll ; legnagyobb része kevéssé átbocsátó ; a homokosabb területek átbocsátók. Az alluvium