Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)

A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése

437 De az 1891-ki jégzajlás bebizonyította, hogy a szelvény nem elégséges, hogy a víz ereje nem bővíti a szelvényt és igy nekünk azt a Klasz által kiszámított szelvényekre kell kibővíteni. Ennélfogva ott már ismét munkák folynak. Némi kis pótmunkák szükségesek Ercsinél és Adonynál. Innen kezdve lefelé ujabb munkák már nem szükségesek. Ezen munkáknak kiegészítő részét képezi még a Csepel-sziget mentén tervezett védtöltés, melynek egy 8 km. hosszú része már évek előtt ki is épült. Ezen töltés, melynek inkább vezér-, mint védszerepe jut, a promontori Duna-ág szabályozásának kiegészítő műve s anélkül a szabályozás nem lenne teljes, mert magas vizek alkalmával annak egy része mindig átömölnék a szigeten s a fő Dunában a víz az erejét elveszítené és nem lenne képes a jeget továbbítani. A szigeti érdekeltségtől ezen töltés felépítését nem kívánhatjuk, mert az ártér aránylag kicsiny s igy az egyes holdakra eső összeg aránylag igen magas lenne ; de a töltésnek jókarban tartását már az érdekeltségre lehet bízni. Megnyugvással mondhatom, hogy, ha mindezen előadott s ajánlatba hozott munkák teljesítve lesznek, véleményünk szerint ugy a főváros, mint a főváros alatti vidék is tökéletesen biztosítva leend az árvizek ellen. Kvassay Jenő miniszteri tanácsos : Egy régi határozat áll még fenn ma is elvileg; a kereskedelmi és közlekedésügyi minisztériumban levő műszaki nagytanács hozta : hogy t. i. a soroksári zárgát meggyengitendő és ha a főváros veszedelemben van, kinyitandó. E határozat ellen az országos vizépitészeti hivatal kistanácsa már 1891-ben óvást emelt és kifejtette indokait. Én tehát e kérdést idehozom, hogy a nagytanács most véglegesen döntsön benne. A másik dolog pedig az, hogy a Gsepelsziget mentén töltések vannak tervezve a soroksári Duna-ág és az illető vidék mégvédése szempontjából és harmadszor azért, hogy a jéglevonulás a szakaszon rendszeres legyen. Mert 1876-ban a jégtorlódás következtében a folyton kitört és a Csepel-sziget egy részét lenyeste. Ez már nem egyszerű elárasztás, hanem a folyó egy részének keresztülnyargalása egy termékeny szigeten. Tehát a másik dolog az, méltóztassék kimondani, hogy az egész budapesti Dunarész szabályozása befejezéseid szükségesnek tartja azt, hogy a Csepelsziget mentén a tervezett védtöltés kiépíttessék és ez a promontori Duna-ág szabályozásának befejező egészéi képezze. A harmadik kérdés, mely ugyan már el van döntve, de mely a nagytanács elé nem került, melyet tehát inkább csak igazolni kívánok,