Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)
A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése
436 Ezen a főváros határára szorítkozó építmények 1871-- 1875-ig készültek el és alig hogy elkészültek, 1876-ban beállott egy nagy jégzajlás, mely a főváros határán szerencsésen végigcsuszott, ele Pest alatt annyira megdugult, hogy a viz a Csepel-szigeten áttört, ott nagy károkat okozott és a soroksári ágban talált lefolyást. Ez időben a budai part valamivel alacsonyabb volt a pestinél, minélfogva ezt elöntötte is a viz, ugy hogy ezt a partot még egyszer emelni kellett. Miután az 1876. árviz oly fényesen bebizonyította, hogy a fővárosi Duna-szakasz szabályozása sikerült és hogy ez a főváros árvizmentességére nézve nem elég, hanem a promontori ágat is rendezni kell, meg lett bizva bold. Klasz Márton kir. tanácsos, hogy ezen ágat .is tanulmányozza. Ezen alkalommal a a jég akadálytalan elvonulás feltételeinek kiderítése végett Klasz Márton 250 szelvényt, Dévénytől kezdve Orsováig tanulmányozott — és kiderítette, hogy jégeldugulások nem keletkeznek azon szelvényekben, melyekben a víz elérheti a 10 m. magasságot (30 láb magasságot a fenéktől számítva). De ennek a magasságnak nemcsak egy ponton kell lenni, hanem legalább 200—250 m. szélességben. S minthogy az árvizmagasságok a 7 métert 0 felett szokták elérni, a jég akadálytalan levonulására 3 méter 0 alatti mélységre van szükség és innen származik azon 3 méternyi mélység, mely az egész jelenleg előttünk fekvő tervezetben alapul vétetett. Kimutatta Klasz Márton azt, hogy ha ezen követelménynek megfelelünk, jégdugulástól nem kell tartani és a hol a jég baj nélkül elvonulhat, ott az árviz is baj nélkül elvonul. Ezen tanulmány alapján elkészíttetett a promontori Duna-ág szabályozási terve, mely az épp akkor felállított műszaki tanács által is átvizsgáltatott és végre szankczionálva lett az 1881:50. t.-czik utján. A munkák többnyire ugy hajtattak végre, mint tervezve voltak. A promontori szakasz felett nagy viták keletkeztek, azt hozván fel, hogy ezt az ágat nem lehet majd mélyíteni, mivel ott sziklák vannak. A sziklák feletti anyag el lett távolitva, ugy hogy most csakis egyes pontokon vannak még sziklák, melyek a —2 métert annyiban nem érik el, hogy azok cotája — 1*96 cm., tehát csakis 4 cm.-rel magasabbak a kivánt —2 méternél és ezen helyek is a hajózási uton kivül esnek inkább csak a sziget felé, holott Promontor mellett mindenhol a kellő mélység található. A promontori szakasz, véleményem szerint, annyira rendezve van, hogy ott jégdugulás többé nem fog előfordulni. Ezen szakasz után következik az érdi, hol 1876-ban és később is a jég megállott. E rész rendezve lett a tervezet szerint, a mennyiben nem kotortatott ki az egész szelvény, mint Klasz kiszámította, hanem csakis egy bizonyos hányada. A másik hányada a viz erejére bízatott.
