Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)

A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése

428 tekintetében két külön természetű szakaszra osztható, a mely szakaszok közötti határvonal a Dráva-toroknál jelöltetett ki. Ezen elkülönítés a folyó természetéből következik, bár a fordulópont megválasztatására nézve meg kell jegyeznem, hogy a mennyiben a Száva-folyó az, mely mint erősebb mellékfolyó, a saját s a Dunától eltérő vízjárásával, adja meg főként az impulzust a Duna vízjárásának megváltoztatására s ennélfogva a két külön vizjárásu szakasz közötti választóvonal szembeötlően csupán a Száva-toroknál látszik feküdni, mégis azt a Dráva-torokhoz kellett helyezni, miután a Dráva az első nagyobb mellékvize a Dunának, a melynek behatása gyengébb ugyan, de a Száváéval egytermészetü. A Dráva és a Száva-torok között fekvő szakasz, ha nem tartoznék is a Száva alatt kezdődő azon részhez, a melynek már a jégmenetre s ennek bekövetkezési idejére nézve már kedvezőbb, mint a Dunának e pontból feljebb fekvő része, mindenesetre azonban a középúton feküdvén a két elütő természetű szakasz között, egy oly közvetítő szerepre van hivatva, melyről elfeledkeznünk nem szabad. Ezen okból méltóztassék figyelembe venni, hogy a főváros alatti dunai szakasznak igen is nagy szüksége van arra, hogy éppen ezen közvetítő szakaszon a meder rendezése segélyével lehetővé tegyük azt, hogy a Dráva, illetve Száva alatti medernek a jégmenésre kedvezőbb viszonyai, a felső jég jobb lemenetele javára hatását érvényesíthesse. Tegnap volt arról szó, hogy a jégmenet szabad levonulásához elengedhetlen kellék az, hogy a kisvízi mederben adott minimális mélység meglegyen és hogy ezen kellő mélységű meder túlságos kanyarulatokat ne képezzen, mivel^ ellenkező esetben a kanyarokban jégtorlódások, sőt dugulások is bekövetkeznek. Ennélfogva, ha a Duna egész középszakaszát akként rendezzük, hogy a jégmenet akadálytalanul rajta lehaladhasson, nagy mulasztást követnénk el, ha a Dráva-torok felett fekvő kanyaroknál ezen mederszabályozással felhagynánk és igy nem adnók meg a módot arra, hogy a Duna ide leért felső jege, az ilyenkor már jégmentes szakaszokba, vagyis a Dráva-torkon alóli medrekbe minél kedvezőbb módon eljuthasson. Azt hiszem, a tisztelt nagytanács, a kistanács javaslatában kifejezett ezen véleményt magáévá teendi s elfogadja, hogy a Dráva-torok feletti kanyarrendezési munkálatok a többi munkákkal kapcsolatosan foganatba veendők. A magánosoknak bármily czimen fizetendő kártérítések összegétől, egy ily nagyfontosságú mű létesítésénél elriadni nem szabad. Liszmjcii Tihamér műszaki tanácsos: Ezen szakaszon a mederelfajulások és hajózási akadályok a közelmúltban létesitett átmetszéseknél