Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)

A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése

414 hogy a jelen tervezetbe felvett művek maguk nem elégségesek arra, hogy a Dunának medre mindenütt (—3) m. mély legyen. Mert feltéve, de meg nem engedve, hogy a (-—2) méterig teljesített kotrások helyein mindenütt csakugyan bekövetkeznék a tervezett mélység a kotrással kapcsolatosan épített és a szükséghez képest folyton emelendő páthuzamművek hatása alatt, kérdem miféle okok és erők fogják lemélyiteni a ma (—2) métert is alig elérő Dunaszakaszok medrét, a melyeknél sem kotrás, sem párhuzamművek, általában semmiféle munka sincs tervezve? Ily helyeken a lemélyítés tényleg nem fog bekövetkezni. Miért is óhaj tandónak tartom, hogy a törvényhozás elé terjesztendő javaslatban ezen (—3) méteres mélység ne állíttassák oda oly nagy határozottsággal, a mint ez a jelen tervezetben tárgyalva van, nehogy évek múlva, midőn a szabályozási művek majd elkészülnek, a (—3) méteres vízmélység pedig sok helyen nem fog bekövetkezni, azon szemrehányás érhessen -mindnyájunkat, hogy ezen hátrányokat elhallgatva, a szabályozási munkák kivitelétől igen sokat váró közvéleményt tévútra vezettük. Kvasscty Jenő miniszteri tanácsos : Nem a részletekre akarok kiterjeszkedni, hanem azon elvi álláspontot akarom az igen tisztelt nagytanácsnak a figyelmébe ajánlani, a melyet Dunának Radványtól a Dráva beömléséig, ugy a folyammérnöki hivatalok, mint a kistanács ezen tervezet megállapításánál szem előtt tartott. Éppen ugy, mint tegnap, midőn egész nyíltan és határozottan kifejeztem, hogy miféle elvi szempontok vezettek bennünket, midőn a szabályozásnál egyúttal a forgalmi tényezőkre, vagyis a kikötő partokra is figyelemmel voltunk a községek mentén, kifogom emelni ma azokat az indokokat és elvi álláspontot, a melyek szerint a Dunának RadványDrávatoroki szakaszán a tervbevett munkálatok meglettek állapítva. A jelen tervezetnek összeállításánál bennünket nemcsak az vezetett, hogy hol van ma első, másod- és harmadrendű hajózási akadály, hol vannak jégtorlódások, hanem egységes Dunaszabályozási tervezetet kívántunk egész a Drávatorokig összeállítani, mint azt az előterjesztés is megvallja. Nem vizsgáltuk azt részletesen, csak később indokoltuk azzal, hogy ez azért és azért is szükséges, de tulajdonképpen nem vizsgáltuk, hanem ha megméltóztatnak nézni, azt méltóztatnak látni, hogy mindenütt ott, a hol a folyamnak a medrében akadályok vannak, hol szigetek között megoszlik, mindenütt a normális szélességre iparkodtunk a medret összeszorítani, tekintet nélkül arra, hogy kisebb-nagyobb hajózási akadályok voltak-e s nagyobb jégtorlódások merültek-e fel ezen a szakaszon. [ Ez a vörös fonal, mely Duna-Radványtól a Drávatorokig huzó-