Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)
A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése
természetét megismerni és a szabályozáshoz megkívántató módokat és eszközöket a tervbe vett rendezéssel elérendő czélra való tekintettel, — a közgazdasági, forgalmi és financziális követelményeknek megfelelőleg megállapítani szükséges. Ha a Duna folyamnak, Radványtól—Orsováig terjedő szakaszát ezen szempontból bii'álat tárgyává teszszük, azt tapasztaljuk, hogy ezen folyamszakasz vizrajzi adatai a betorkolló mellékfolyók vizhozományaihoz, nemkülönben ezen vízrendszerhez tartozó völgyek éghajlataihoz képest, egymástól lényegesen eltérnek. Nézetem szerint e tekintetben a Közép-Dunát két főrészre lehet osztani és pedig a Dráva betorkollása feletti részre D.-Radványig és a Dráva betorkollása alatti részre Orsováig, — melynek mindegyikén a vizrajzi viszonyok egészben és nagyban ugyanazoknak mondhatók. E felfogásomat igazolják a kora tavaszi árvizek, mert mig egyrészt a Dráva betorkolásán alóli jégzaj, a mellékfolyók déli vidékén levő vízgyűjtőkben csakhamar bekövetkező olvadások folytán megelőzi a Dráva-torkolat feletti szakaszának jégmenetét és egészben véve akadálytalan levonulást talál, addig másrészt ezen utóbbi jégpánczélja, az áradó folyam felső vidékbeli jegével egyesülve, elégtelen lefolyási viszonyok folytán minden egyes alkalommal megtorlódva, élethalálharczra kényszeríti a vidék lakosságát. — A folyamnak ezen két szakaszát tehát az éghajlati viszonyok és a meder alakulása egymástól megkülönböztetik. Nézetem szerint tehát a szabályozási terv készítésénél tekintetbe kell venni ezen jelenségeket s mig egyfelől szükséges a Radvány-Dráva-torkolati szakaszon mindazon módozatokat és müveleteket megállapítani, melyek az akadálytalan hajóforgalom, vagyis egy szabályos viziút elkészítésén kívül, a meder akképeni szabályozására szükségesek, hogy a nagyvizek és különösen a jég levonulása minden körülmények között a vidék árviz elleni biztonságával együtt elérhető legyen, addig másfelől elegendőnek tartom a Dráva-torkolat alatti szakaszán egyelőre csak a legszükségesebb vagyis 1-ső rendű hajózási akadályok eltávolításáról gondoskodni. A folyam ezen alsó részének a nagyvizek lefolyása szempontjábóli, tehát meder-szabályozásra vonatkozó teendőket azon időre vélném halasztani, midőn a Dráva-torok feletti szakasz mederszabályozási munkálatai elkészültek, miután igen valószínű, hogy azoknak hatása a magas vizek és a jég levonulása tekintetében a Dráva-torok alatti szakaszban érezhető lesz, és a jelenlegi lefolyási viszonyok könnyen megváltozhatnak. Midőn a Dunának a Dráva betorkolása alatti szakaszával ennek folytán bővebben foglalkozni ezidő szerint nem kívánok, — megemlitendőnek