Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)

A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése

353 Szatmár-Németi város szakértőinek a Soóspatak, Homoród és Balkányéri-csatornára vonatkozó bizottsági tárgyalás folyamán tett észrevételei. A m. kir. földmivelésügyi minisztérium 1896. január 29-én kelt 103.264. sz. alatti rendeletébén kijelentette, hogy nem lenne észrevétele az ellen, hogy a Soóspatak, Homoród és Balkányér vizei a Kraszna folyó számára létesített csatornába vezettessenek. Ez a körülmény igazolja azt, hogy eme patakok levezetése a tervekben «C» alatt jelzett csatorna állal a műszaki követelményeknek teljesen megfelelően megvan oldva. Minthogy azonban ennek daczára az Ecsedi-láplecsapoló-társulat nem a C) alatti terveket akarja végrehajtani, mely az emiitett vizeket a Kraszna folyóba vezetvén, általa sem Szatmár városának, sem a Szamos balpartján lévő többi községek érdekei nem sértetnének, hanem az ^á)-val jelzett csatornát: ennélfogva, tekintettel a fent idézett miniszteri rendeletre alulirt szakértők kimondhatónak vélik azt, hogy a társulat ezen eljárásánál tulajdonképpen nem a műszaki szempontok a elöntők, hanem csakis a pénzügyiek. Mert a C) csatorna ellen csak is azon egy lényeges körülmény szól, hogy létesítése sokkal költségesebb, mint a Szamos folyóba való bevezetés. Tekintettel tehát arra, hogy a társulat a C) tervezet mellőzésével az ^4)-val jelölt tervet kivánja megvalósítani, alólirolt szakértők szükségesnek látják erre vonatkozó észrevételeiket a következőkben megtenni. Az A) csatorna Szatmár-Németi város alatt vezettetvén a Szamosba, a várossal szemközt a Szamos folyó balpartján fekvő területek rendkívül hátrányos helyzetbe jutnának általa. A csatornát ugyanis a Szamos folyó árvizei által okozandó duzzasztásra való tekintettel mindkét oldalon töltéssel keil ellátni. Jobboldali töltés körülbelül a város alsó részével átellenben a tervezett csatorna 24-ik kilométernél csatlakozik a szamosbalparti töltéshez. Ennek következtében azon helyzet áll elő, hogy ha a csatlakozó ponttc'l felfelé bárhol a szamos-balparti töltés kiszakad, a betóduló árvizet a csatorna töltése a várossal szemközti területre vezeti és ott mindaddig duzzasztja, mig a vizszin a töltés teteje fölé emelkedvén, az árviz a töltés meghágása, illetve elszakítása után visszafolyhat a Szamosba. Az ezen területen jelenleg létező és a terület kedvező helyi fekvésénél fogva jövőre valószinüleg nagy számmal keletkező gazdasági- és ipartelepek, lakóházak és egyéb épületek tehát egy ilyen éppen nem lehetetlen, sőt inkább valószínűnek mondható eset bekövetkezésekor a teljes megsemmisülésnek, illetve elértéktelenedésnek lennének kitéve, holott ezzel szemben a jelenlegi helyzet az, hogy a szóbanforgó ipartelepek fölött bárhol tör is ki az árviz, ez egyáltalán nem veszélyezteti azokat. Mert 23