Vízügyi Közlemények, 1897 (12. füzet)

Az 1897. évi állami költségvetés vizügyi része. Indokolás

374 kivált pedig a Mura és Dráva jelentékeny víztömeggel rendelkeznek öntözö csatornák számára, ele magából a Dunából is nagy területeket lehet öntözni, nevezetesen a pozsonyi vagy kis-magyar medenczében a Csallóközön, a Kis-Duna és Rábcza völgyében ; nemkülönben Budapest alatt kezdődő és Bajáig illetőleg Bezdánig terjedő lapályokon. Ha e területet kétszer akkorára veszszük fel, mint a Tisza vizéből dominálható!, ekkor is csak 1.500,000 k. holdra tehető azon terület, melyet nagy öntözö csatornákkal öntözni képesek vagyunk, tehát körülbelül annak csak fele jő ki, mint amit Felső-Olaszországban tényleg öntöznek. Ha tehát valamikor az öntözést nagyszabásban akarjuk hazánkban meghonosítani, alig marad más hátra, minthogy a vizek tározását, a hegyek között víztartók építését vegyék czélba, mint Spanyolországban, Algírban és Indiában ; mert az öntözhető és öntözésre szoruló területekhez képest folyóink kis vízmennyisége igen kevés. Magában Felső-Olaszországban az öntözö csatornák másodperczenkint 900 köbméternél többet emésztenek, tehát körülbelül annyit, mint a Dunának egész kis vize Budapestnél. Ill, Talajunk és vizeink minősége az öntözés szempontjából. E tekintetben nagyban és egészben kimondhatjuk, hogy ugy talajunk mint vizeink minősége az öntözés szempontjából nemcsak teljesen kielégítő, hanem több tekintetben felülmúlja a külföldi öntözö csatornák vizének és talajának minőségét. Talajunk nagyobbrészt kötöttebb, televén y esebb, mint a milyen a külföldnek, nevezetesen Olaszországnak, Spanyolországnak és Francziaországnak öntözött területein található. A mennyiben ezeknél sekély homokos, nem ritkán kavicsos feltalaj mellett rendszerint igen átbocsátó kavicsos vagy törmelékes altalaj található. A külföldi öntözö csatornák vize pedig nagyrészben igen magas hegységekből, jobbára jégárakból vagy nagy tavakból és mesterséges víztartókból táplálkozva, ugy iszapban, mint oldott tápláló anyagokban nem oly gazdag, mint hazai folyóvizeink. Ezenkivül az sem hagyható figyelmen kivül, hogy folyóvizeink hőfoka rendszerint sokkal magasabb, mint pl. az olaszországi csatornáké, melyek nagyobbrészt az Alpesekböl erednek és nagy esésüknél fogva igen rövid idő alatt érnek kivételük és felhasználásuk helyéhez. IV. Gazdálkodási viszonyaink indikálttá teszik-e az öntözések terén nagyobbszabásu tevékenység megindítását? Valamennyi kérdés között erre a legnehezebb határozott választ adni. Az okszerű gazdálkodás, nevezetesen az állattenyésztés biztositása