Vízügyi Közlemények, 1897 (12. füzet)

A földmivelésügyi m. kir. minister 1895. évi a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

166 azután ismét áradt a víz, és április hó 15—18-án Szolnoktól kezdve a Tisza-torokig tul is haladta az 1895. év előtti legnagyobb árviz magasságát. Április hó 7-töl 18-ig volt a Tisza legveszedelmesebb állapotban, mig április hó végén általános apadás állott be és ezen rendkivül magas árviz lassankint megszűnt a Tisza völgyében. Az 1895-iki árviz rendkivülisége még inkább kitűnik, ha a mellékés föfolyók árvizeinek április havában történt egymással való találkozását veszszük tekintetbe. Rövidség okáért az árvizek magasságát fokokban fejezzük ki ; tiz foknak nevezvén az oly vizállást, mely az 1895. év előtti legmagasabb vizállással közel egyenlő; 11 fokúnak pedig az oly vizállást, mely az 1895-ik év előtt ismert legnagyobb árviz magasságát is túlhaladja. Eszerint április 1-én Pozsonyból a Dunán egy 10 fokú árviz indult meg, mely 2-án és 3-án Győrnél 9 fokra sülyedve, találkozott a Rába 9 fokú árhullámával és egészen Rudapestig 9 fokra emelte a viz sziliét, ugyanekkkor a Dráva-torokból felfelé körülbelül Fajszig már 10 fokra emelkedett a Duna vize. Április 4-én Budapest fölött megindult ugyan az apadás, de Budapest alatt Fajszig 9 fokra, a Dráva-toroktól pedig Újvidékig 10 fokra emelkedett a viz szine. Már április 1-én közel állott a Duna vizállása a Dráva-toroknál az 1895. év előtti legmagasabb vizálláshoz (9 fok), midőn a Drávának szintén ily magasságú vizével találkozott ; ettől a Duna április 3-án fölemelkedett 10 fokra és a Dráva április 4-én Eszék körül 11 fokra, de ugyanazon a napon a Dunának 10 fokú árvize már lenyúlt egészen Újvidékig és ily magasságban találkozott a Tiszának 9 fokú vizével. Ennek az lett a következménye, hogy április 7-én a Duna vizszine a Tisza-toroktól fölfelé Fajszig túlhaladta az addig ismert legnagyobb árviz magasságát, azaz 11 fokot ért el. Ez idő alatt a Tiszánál is igen kedvezőtlenül találkoztak egymással a nagyvizek. Nevezetesen április 1-én Naménytöl 9 fokú, a Sajóból és Hernádból 10 fokú árhullám indult meg, április 4-én pedig a Rodrognak 9 fokú vize ömlött a Tiszába. Ezek fölemelték a Tisza vizszinét majdnem Szolnokig 9 fokra. Ámde ugyanezen időtájban márczius 28-án a Berettyó, Sebes-Körös és Kettős-Körös árvizeinek találkozásából Gyoma körül 10 fokú árviz keletkezett, mely márczius 29-én mind a négy folyóban 11 fokra emelkedett. Márczius 30-án a folyók már apadtak ugyan és 9, illetőleg 10 fokra le is sülyedtek, de április 5-én már megint mind 11 fokra emelkedtek és ily állapotban találkoztak a Tisza 9 fokú árhullámával. Ezenkivül ugyancsak április 6-án már a Marosban is 10 fokra