Vízügyi Közlemények, 1894 (8. füzet)

VI. A budapesti Dunaszakasz szabályozása

még is keletkezik jégtorlasz s az ez által felduzzasztott viznek a Csepel-szigeten való átfolyása meg lesz akadályozva, az veszélyes lehet magára a fővárosra nézve. Hogy e bajok be ne következhessenek, szükségesnek tartják a külföldi szakértők, hogy az esetben, ha az előbbi pontban emiitett okokból a fővárost csakugyan árvízveszély fenyegetné, a felduzzasztott viz egy része a soroksári ágba bocsáttassék. E végett azt tanácsolják, hogy a soroksári ág torkánál és a gubacsi határban levő zárgátak bukó-gátakká alakíttassanak át és pedig a felső gát (-j-) 54)0 m., az alsó vagy gubacsi gát 4'45 m. magassággal s a hirtelen való vizbukás megosztása végett az utóbb emiitett gáthoz még másik két, lépcsőzetesen egy-egy méterrel alacsonyabb gát csatoltassék, úgy hogy a gubacsi határban most fennálló s a legmagasabb árvizszin magasságát is meghaladó zárgát egy lépcsőzetes bukó-gát által legyen pótolva s a lépcsőfokokat képező párhuzamos gátak magassága legyen a legalacsonyabb vizszin felett: a felső gátnál 4'45 m., a középső gátnál 3'45 nr., az alsó gátnál 2*45 méter. Az összekötő vasúti hid nyílásainak elégtelenségéből származható vizszinduzzadást nem tartják a külföldi szakértők annyira jelentékenynek, hogy e miatt érdemes lenne a hidat meghosszabbítani, a jobbparti párhuzamos müvet lerontani s más vonalban felépíteni; azt pedig egyáltalában nem tanácsolják, hogy a vasút jobbparti töltésének helyén ártéri híd csináltassék s a párhuzamos mü koronája alább szállittassék. mert ez jégzajlás alkalmával még veszélyessé is válhatnék, a mennyiben „így a jobb parton mintegy mellék-medret teremtenénk, melyben az elégtelen mélység és sebesség folytán a jég némely helyen minden bizonnyal megakadna s ez egy általános összetorlódásnak kiinduló és támpontja lenne." Az akkori közmunka- és közlekedésügyi minister a külföldi szakértők véleményében nem nyugodhatván meg, szükségesnek találta azok véleményes jelentését egy a kormány, a főváros, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegye, a Magyar Mérnök- és Épitész-egylet és a József-műegyetem tanári karának kiküldötteiből alakított vegyes bizottság által tárgyaltatni. A vegyes bizottság a saját kebeléből külön műszaki albizottságot küldött ki, melynek a vegyes bizottság által is elfogadott jelentését a törvényhozáshoz intézett miniszteri előterjesztés a kővetkezőkben foglalja össze : „E bizottság mindenek előtt azon teendők megállapításával foglalkozott, a melyeknek rögtöni végrehajtása szükségesnek látszott a tavaszi jégmenés alkalmával bekövetkezhető árvízveszélyek elhárithatása végett s az ily munkák iránt való előleges javaslattételre, kebeléből egy szűkebb körű műszaki albizottságot küldött ki." ,,Az albizottság javaslatát elkészítvén, ennek alapján a vegyes bizottság második ülésében elhatározta, hogy a soroksári ág bejáratánál levő párhuzamos töltés felső része 417 m. hosszban, a mércze 0 pontjának megfelelő