Vízügyi Közlemények, 1894 (8. füzet)

VI. A budapesti Dunaszakasz szabályozása

97 vizszin felett 5*06 métermagasságig leásassék ; továbbá, hogy a 3*5 kilométerrel alább fekvő gubacsi zárgátnak felső része 295 méter hosszban szintén (-f) 5*06 m. magasságig annyira meggyengítessék, hogy azt veszély idején könnyű szerrel és hirtelen el lehessen távolítani." ..A munkák végrehajtásával a műszaki albizottság bizatott meg, a mely e feladatának még a tavaszi jégmenés bekövetkezte előtt meg is felelt — oly módon, hogy a felső zárgátat 376 méter hosszban és egész szélességben, az alsó zárgátat 295 m. hosszban fél szélességben leszállította." „Ezen ideiglenes óvintézkedések elrendelésével egyidejűleg az emiitett albizottság megbízatott még a külföldi szakértők véleményének részletes megvitatásával s ezzel kapcsolatosan a fővárosi Duna-szabályozás czélszerű módosítása és kiegészítése végett szükséges építkezések tervezeteinek elkészítésével is." „A műszaki albizottság a külföldi szakértők véleményezésében foglalt nézetnyilvánitásokat pontonkint vette tárgyalás alá s azokra nézve beterjesztett jelentésében a következőket jegyzi meg : 1. Az albizottság teljesen osztja a külföldi szakértők azon nézetét, hogy az elfogadott szabályozási rendszer elvben egészen helyes és észszerű, és hogy ez volt az egyedüli mód a város alatt képződő jégtorlaszok megakadályozására, azonban az elv alkalmazásánál követett eljárásra nézve megjegyzi, „hogy a soroksári ág teljes elzárása helyes lett volna ugyan akkor, ha a promontori Duna-ág képes lett volna az összes árvizmennyiséget akadálytalanul levezetni; mire azonban — az 1876. évben észlelt egy méternél nagyobb vizszinduzzadásból következtetve —- képtelen ; tehát a promontori folyamágnak ezen uj vízviszonyoknak megfelelő átalános szabályozása most utólagosan mulhatlanul szükséges." 2. Az albizottság ugyanazon tervezetekből, a melyek a külföldi szakértőknek is rendelkezésére állottak, konstatálta azt, hogy téves a külföldi szakértők azon állítása, hogy tervezve lett volna a promontori ág medrének 474 mrre való összeszoritása s igy nem oszthatja az ebből vont következtetéseket sem, csupán azt tartja „feltételezhetőnek, hogy azon esetben, ha a promontori ág jég által eltorlaszoltatnék és a Csepel-sziget mentén időközben elkészítendő védtöltések a felduzzadt árvíznek ellentállani képesek volnának, az árvíz a soroksári ág elzárása folytán a fővárost veszélyeztetné." 3. Az albizottság meggyőződött arról, hogy a viz ereje a promontori ágat csupán alsó részében képezi s e képződés ott is csak lassan halad elő, úgy, hogy a medernek a viz ereje által való kiképzödésére számítani nem lehet, de számításba véve azon mederbővítéseket, melyek az árvíz akadálytalan lefolyhatása, illetőleg az árviz-szin azon emelkedésének megszüntetésére szükségesek, melyek a soroksári folyamág elzárásából származtak, egyáltalában nem tartja helyesnek a külföldi szakértők azon állítását, hogy a promontori ág kotrások által kellőleg ki nem bővíthető, sőt nézete szerint „nincs luis