Vízügyi Közlemények, 1893 (6. füzet)

Az országos vizépitészeti és talajjavitó hivatal tanácsának 1892. évi jegyzőkönyveiből

1У6 ségére nem a napi Duna vízállás mérvadó, hanem a havi közép vízállások. Továbbá az őszi szivattyúzásnál konstatálható, hogy a depresszió nagyítása nem idézett elő nagyobb vízmennyiséget, mert daczára annak, hogy a depresszió fokozatosan túlhaladta a Salbach által előirt 3D mtrt. a nyert vízmennyiség körülbelül egyenlő maradt. Mielőtt a tényleg nyerhető vízmennyiség iránt nyilatkoznánk, szükséges a depresszió kérdését közelebbről tárgyalni. Salbach a a depresszióra nézve a 35 mtrt állapította meg oly számnak, mely a Duna vízállásra tekintet nélkül mindig betartandó. Mégis igen sok körülmény szól az ellen, hogy ily nagy depresszió legyen az alacsony vízállásoknál alkalmazva. 1-ször. Az őszi szivatyuzásnál tapasztaltatott, hogy már Г50 mtr átlagos havi vizállásnál az erőltetett szivattyúzás csak a későbbi időszak kárára történhet, a mennyiben a medenczék vizszinének erőszakos sülyesztését a Dunából beszüremkedő vizek nem képesek gyorsan pótolni. 2-szor. Valószínűleg nagyobb átmérőjű kutak lesznek a végleges műnél alkalmazandók, melyek feneke magasabbra lesz helyezendő és akkor a túlságos leszivattyuzás mellett igen kevés lyukasocs kutfal marad víz alatt. 3-szor. Mentül kisebb depresszió lesz alkalmazva, annál kevésbé aggályos a kutak eldugulása. 4-szer. Mint később ki fog fejtetni, hygienikus szempontból a túlságos leszivattyuzás nem engedhető meg. Ezen okokból kénytelenek vagyunk a depresszióra Salbachtól eltérőleg nyilatkozni, ugyanis míg ő állandóan 3 5 mtren kívánja azt tartani, addig mi 3—4 mtr közötti vizállásnál szintén megengedhetőnek tartjuk a 35 mtr depressziót, de már 1'50 mtr átlagos havi Duna vízállásnál 30 mtrnél nagyobbat, sőt a minimális 0'3 mtr havi vizállásnál 25 mtrnél nagyobbat nem tartunk megengedhetőnek. Felvettük az Г50 mtres Duna vízállást azért, mert a vízállások 17 évi statisztikája arról tanúskodik, hogy a legnagyobb vízfogyasztási meleg hónapokban, junius, julius és augusztusban csupán egyszer 1885-Ьэп volt a Duna havi közép vízállása 158 cm, mig rendesen 200—400 cm. között változik. Minthogy pedig az őszi szivattyúzás alatt ugyancsak 150 cmtr volt a novemberi havi közép vízállás, bátran felvehetjük, hogy az ekkor nyert vízmennyiség lesz a meleg hónapokban a legkedvezőtlenebb vízszolgáltatás. Az őszi szivattyúzásnál 420 mtr. depresszóval 17,2000 köbmtr-