Vízügyi Közlemények, 1893 (6. füzet)

Az országos vizépitészeti és talajjavitó hivatal tanácsának 1892. évi jegyzőkönyveiből

125 hidak nyilt magasságára vonatkozólag időközben beszerzett adatokat is. A vasúti és hajózási m. kir. főfelügyelőség átiratának megvitatása után a fennálló hidak magasságának figyelembe vételével a jövőben épitendő, vagy átalakítandó hidaknak a legnagyobb viz felett adandó nyilt magasság folyónkint a következőkép állapíttatott meg ; A Dunán, annak egész hosszán ...... 6*50 w A Dráván Barcstól a torokig 6 50 m A Száván Sziszektől a torkolatig 650 m A Tiszán T.-Újlaktól a szolnoki vasúti hidig . 5-60 m Innen a torkolatig 6*50 m A Szamoson Szatmártól a torkolatig .... 5'60 m A Bodroghon Imreghtől a torkolatig .... 560 m A Körösön Békéstől a Kettős-Körös torkolatáig és innen a Hármas-Körösön végig .... 5*60 m A Maroson Aradtól a torkolatig 5 60 m A Temesen Módostól a torkolatig 5-60 m A folyóknak megjelölt pontjain felül eső szakaszain épitendő hidak nyilt magasságának megállapítására a hajózás szempontjából a tanács ki nem terjeszkedett, mert azt a fennforgó viszonyok közt mellőzhetni vélte. A Bega-csatornán és az ezentúl épitendő csatornákon átvezető hidak nyilt magassága a fentebb emiitett értekezlet határozatának fenntartásával 5 60 méterben állapittatik meg. Végül kimondatott az, hogy az ülésről felveendő jegyzőkönyv a vasúti és hajózási főfelügyelőségnek tudomásul, az összes folyammérnöki hivataloknak pedig tájékoztatásul és a hidak építésénél tartandó közigazgatási bejárásnál követendő alkalmazkodás végett megküldendő lesz. Kelt, mint fent. Faragó Lipót, Kvassay Jem, jegyző. öluük.