Kulturmérnöki jelentések, 1881

V. Az országban nem a kulturmérnökség által tervezett vagy régebb idő óta létező talajjavítások ismertetése

64 A belvízrendezés még folyamatban van és csak több év után lesz befejezve. A talaj felső rétege humus, alább homok, hiányzik benne a phosphorsav, mig nitrogen elég van benne. Mig gátak nem épültek, a terület csekély kivétellel vizenyős legelőből és mocsárokból állott. A csatornázás után a mélyebben fekvő legelők, illetve mocsarak már használhatók, a magasabb téreket pedig szántófölddé lehetett át alakítani. A termések mennyisége a magasabban fekvő és szántás alatt álló területeken kielégítő, mert átlag lehet remélni: tiszta búzánál 1 hold után 16 keresztet = 3

x/2 hektoliter szem kétszeresnél » » » 12 » — 3

2/

3 » » zabnál » » » 15 » 4Yä » » tengerinél » » » 20 hit csutás = 7 » » A gabonatermelés azonban bizonytalan, sok a szalma, kevés а szem és az is nyomorult. Tengeri és zab jobban terem. Nagymennyiségű tárgyát kiván. A legelők most 50%-al jobbak, fű ugyan elég terem, de nincs illatja és nincs annyi tápláló ereje, mint a magasabban fekvő réteken. Ezen javitás mindeddig a reménylett eredményt még nem adta meg, ennek oka leginkább a tökéletlen folyószabályozás. A Duna nagy vize duzzasztja a Dráva vizét és igy a zsilipeket sokszor hónapokon át nem lehet nyitva tartani, mialatt a belvizek összegyűlnek és a munkáltatást hátráltatják, többször a már kiszárított területeket is újra elöntik. Nagy hátrány továbbá az a körülmény, hogy az uradalom fölött fekvő magasabb hegyekből eredő vízfolyások nincsenek szabályozva vagy rosz karban tartatnak, miért is kiöntéseik alkalmával az uradalmi ártérbe törnek. (Hirsch igazg. jelentése.) 3. Albrecht fő he rezeg, Bellyei uradalom, Baranya megye. A) Ármentesítés és belvizlevezetés Vörösmart, Herczeg-Szőlős, Laskó és Darócz községek határaiban; terjedelme 21,641 hold és 685'5 hold régi folyómeder. A munkálatok már 1827. és 1840 közt kezdődtek, a mennyiben Vörösmartól Albrechtfalváig védtöltés lett emelve. 1868—1877-ig Albrecht töltés név alatt az egész 32*3 kilométer hosszú töltés Vörösmarttól Kopácsig ki lett épitve és megfelelőleg emelve. Az ármentesitést kiegészítik 83'5 kilométer hosszú csatornahálózat, két zsilip, egyik a Tökös, a másik a Bakafoknál, és egy 79 centiméter átmérőjű Gwynne-féle szivattyú, melyet 120 lóerejű gőzgép hajt és másodperczenkint 1*5 köbméter víztömeget 3"5 méter magasságra képes emelni. Az egészet Markovics Károly uradalmi főmérnök tervezte és vitte keresztül.