Kulturmérnöki jelentések, 1881

III. A foganatosított és tervezett munkálatok rövid ismertetése

зв által az apczi, a nagy-gombosi, hatvani határokban; de ez sem összefűggőleg, hanem mindenik csupán a saját területére szorítkozott. Ily körülmények között jutott a kulturmérnökség 1880-ban a Zagyva felső szakaszához; elkészítvén a lőrinczii, sápi és vörös-sápi határokban az összeköttetést a már részben befejezett, részben munka alatt levő vonalok között. Az 1881. évre pedig Jász-Fényszarú községe folyamodott a tervezet elkészítéséért azon nagymérvű károsodások hatása alatt, melyet a Zagyva felsőbb részén megindult szabályozások reá gyakoroltak. A Tarna szabályozás foganatba vétele pedig a Zagyva legalsó szakaszának tanulmányát tette szükségessé. így tehát a kulturmérnökség a Zagyvának három különböző dontján működött eddigelé ; földmunkálatok azonban csakis a sápi és nagy-gombosi határban történtek tervezete szerint, de itt is a megyék által már előbb ki volt mondva a határozat a meder kiásására nézve, mintsem a terv elkészült, sőt csakis e határozat meghozatala után fordultak az illető birtokosok a tervért a kulturmérnökséghez. Ily, a maga nemében páratlanul bonyolult viszonyok között a kulturmérnökség oda törekedett, hogy ha mindjárt a munkálatok nem a szükséges sorrendben, egymásután létesülnek Í3, legalább a rendszer, az összefüggés meg legyen közöttük — ha valamikor teljesen elkészülnek; ezért vette a Hatvanon alul fekvő vonalat Szolnokig, hol már egy ármentesitő társulat is létezik — tanulmány alá. S nevezetesen a felvételek a mult nyáron megtörténtek Jász-Fényszarú és Boldogháza határában, nemkülönben Jászberénytől, vagyis a Tarna beörnlésétől Szolnokig. A közbeeső szakaszon a Zagyvának eléggé kiképzett medre és meglehetős szűk völgye van, ugy hogy ott inkább csak a malomviszonyok lesznek rendezendők. Mire nézve a felvételek a jövő évben fognak megejtetni. A Zagyva felső völgyében a pusztulásnak ugyanazon szomorú nyomai mutatkoznak, mint a Tárnánál ; a magaslatokról az erdőket kiirtották, a vízmosások óriási mérvet öltöttek és a bajon gyökeresen itt is csak ugy lehet segíteni, ha az erdősítések foganatba vétetnek, addig is azonban a leghordalékosabb mellékvölgyek iszap-fogókkal láttatnak el. 36. A Dobroda patak szabályozása. Karancs-Keszi, Lipta-Gerge, Mihály-Gerge és Litke községek határában. A Dobroda-patak a Karancs-hegység meredek lejtőiről ered és Karancs-Keszi községtől kezdve völgyét az Ipolyba ömléséig áradásaival folyvást ostromolja. A számos mellékpatak, mit magába fogad, mind igen vízmosásos