Liebe Pál (szerk.): Magyarország vízkészleteinek állapotértékelése (Budapest, 1994)
2. Hidrológiai állapotértékelés
Vízhozam, m3/s 7. táblázat Magyarország területére belépő évi közepes vízhozamok, ni/s Időszak, év A Duna vízrendszere A Tisza vízrendszere Összesen 1961-1970 2342 801 3143 1971-1980 2117 928 3045 1981-1990 2276 790 3066 1991 1973 657 2630 1992 2180 651 2831 1993 2071 696 2767 Magyarország területéről kilépő évi közepes vízhozamok, m3/s Időszak, év Duna, Mohács Tisza, Szeged Összesen 1961-1970 2443 875 3318 1971-1980 2238 934 3172 1981-1990 2242 784 3026 1991 2049 650 2699 1992 2200 650 2850 1993 2081 598 2679 A Magyarországról kilépő és a Magyarországra belépő évi közepes vízhozamok különbségei, ni/s Időszak, év A Duna vízrendszere A Tisza vízrendszere Összesen 1961-1970 101 74 175 1971-1980 121 6 127 1981-1990-34*-6*-40* 1991 76-7* 69 1992 20-1’ 19 1993 10-98*-88* *Az anomáliák oka még nem egyértelműen tisztázott. a teljes hidrológiai körfolyamat és az etrtberi hatások figyelembevétele nélkül. Az elmondottakat a 48. és a 49. ábrákon is szemléltetjük, ahol kiválasztott szelvényekhez tartozó, az 1970-es és az 1980-as évekre jellemző, valamint az augusztusi középvízhozamokat tüntettük fel. 2.2.12. Vízhömérsékleti és jégviszonyok A magyarországi vízfolyások hőmérséklete az ország éghajlatának megfelelően viszonylag tág, 0 és 30 °C határok között változik, évi középhőmér- séklctük 10 °C körüli. A legjobban a síkvidéki, kis sebességű vízfolyásszakaszok vize melegszik fel. Hideg időben, eltekintve azoktól a folyószakaszoktól, amelyek vízhőmérsékletének alakulását szennyvizek bevezetése befolyásolja, a legtöbb folyószakaszon csaknem évente megjelenik a jég a hőmérsékleti viszonyoktól függően parti, zajló vagy álló jég alakjában. A zajló jég esetenként és helyenként megakad és torlaszt alkot. Az időjárási-éghajlati viszonyoknak megfelelően általában az északkeleti országrész vízfolyásai „jegesebbek”, vagyis rendszerint az ottani vízfolyásokon jelenik meg előbb és tűnik el később a jég és ott gyakrabban keletkeznek torlaszok, mint a nyugati országrész vízfolyásain (8. táblázat). A szennyvizek, valamint a használt melegvizek bevezetése, a jégtörők működése a jégtorlaszok és a jeges árvizek keletkezésének valószínűségét csökkenti, de nem zárja ki; ennek következtében szá43. ábra. A Duna mohácsi és a Dráva drávaszabolcsi vízhozamainak tartósságai 39
