Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)
6.2. A VÍZFOLYÁSOK VÍZRAJZI ADATGYŰJTŐ ÁLLOMÁSAI ÉS A VÍZKÉSZLET JELLEMZÉSHEZ HASZNÁLHATÓ ADATOK
szítette. A tehetetlen alkotásra képtelen, de agresszív, és sikerélményt a más munkájának megakadályozásában, lerombolásában kereső demagógia már az 1840-es években jelentkezett. A ma jól ismert szólamok már akkor jelentkeztek: Széchenyit legyőzni akaró primi ti vitás akkor is azzal érvelt, hogy a Lánchíd tönkreteszi Buda és Pest szépségét, azzal, hogy láncba köti a két várost és folyóját. Amikor ezen álesztétikai érvelés nem bizonyult elegendőnek, előlegezve a nagymarosi vízlépcső lerombolásának a taktikáját, természeti katasztrófa előidézésével érveltek. A nagymarosi földrengés „érveit” a Lánchíd okozta torlaszképződés jeges árvíz katasztrófájára utaló, valamivel több logikát tartalmazó érvrendszere előzte meg. Amint a nagymarosi földrengés érvelését a horrorfilmek látványával lehet csak magyarázni, ezen érvelésnek a néhány évvel korábbi, a Csepel sziget csúcsgázlójánál kialakult és abban az időben a lakosság tudatában még mélyen őrzött katasztrófája indokolta. Vásárhelyi Pál azonban felhasználva a budai 1818-36 közötti jégészlelések adatait, egyértelműen bizonyította a dilettantizmus érveivel ellenkező igazságot. Az akkori hatalom és közvélemény-formáló erők a szakember világos érvelését elfogadták és a Lánchíd, Budapest legszebb építménye megépülhetett. Vásárhelyi Pál adat értékelését követően, 1851-ben a Dunán, majd később a Tiszán és a mellékfolyókon megindult a jégjárási adatok hálózatszerű megfigyelése. Ezen adatok alapján készültek el a Duna jégjárásának folyamatát jellemző paramétereknek a lV.-28./a.-b. ábrán bemutatott valószínűségi eloszlásai Ezen ábrák alapján megszerkeszthetők a folyó jégjárását jellemző hidrológiai hossz-szelvények. A fenti ábrák alapján kijelölhető jégmentes március-novemberi hajózási időszakra érdemes külön a hajózási viszonyokat jellemző vízállás adatfeldolgozást, illetve hajózási, vízi-szállítási hossz-szelvényeket elkésziteni. 100 90 80 * 70 60 *| 50 60 £ 30 20 10 0 \YK.B90303\ Starosolszky Ödön: Vízlépcsők hatása a jégjárásra (Vízügyi Közlemények 1989/3; 3. ábra) IV.-28./a. ábra 68
