Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)
7.2. A VÍZJÁRÁS ELŐREJELZÉSE
Ezen elektronikus adatgyűjtő állomások jó része pedig közvetlen elektronikus kapcsolatban, „on line” továbbítja adatait az előrejelzési központokba úgy, hogy ti = 0. A t2 adatfeldolgozási és számítási idő az alkalmazott módszer bonyolultságától és a használt számítási segédletek, grafikonok jellegétől függ. Az elmúlt évtizedekben a grafikus módszereket részesítettük előnyben, mert a grafikonok használata minden kézzel végzett numerikus számításnál jelentősen gyorsabb. A számítógépek igénybevétele azonban a számítások időigényét gyakorlatilag t2 = 0-ra csökkenti. Az elektronikus észlelő berendezésekről „on line” érkező alapadatokkal végzett számítások gyakorlatilag zérus idő-igénye az úgynevezett „real time”, azonnali előrejelzések kiadását biztosítja. A legutóbbi években bevezetett számítógépi rendszerek összekapcsolt egységei ma már azt is biztosítják, hogy a „real time” előrejelzések azonnal, szinkron a felhasználókhoz, a vízügyi igazgatóságokhoz, az árvédelmi központokhoz eljussanak. Egyelőre a hajóvezetők csak fél napos késéssel, a rádióban 13—-kor kezdődő „a vízjelző szolgálat jelenti” című adásából értesülnek az aznapi, reggel 700-kor észlelt vízállások és az előrejelzések adatairól. Minden bizonnyal jelenleg már csak hónapok kérdése, hogy a Duna-Majna-Rajna Európai Víziút hajói is bekapcsolódjanak a „real time” előrejelzések számítógépi rendszerébe (Felhívjuk az olvasóink figyelmét arra, hogy a „real time” kifejezés „valós idejű” fordítása félrevezető: arról van itt szó, hogy az adatgyűjtés, továbbítás, feldolgozás és az eredmények közzé tétele a fénysebesség gyorsaságával, tehát gyakorlatilag időveszteség nélkül „azonnal” történik!). Az előrejelzett értékektől függő gyakorlati munka egyes esetekben automatizálható. Például, amint azt az alábbiakban részletesebben is ismertetjük, a Zagyva alsó szakaszának árvédelmét biztosító árvízcsökkentő tározók üzemét, azaz a tározók zsilipéi nyitásának mértékét a Mátra 17 hidrometeorológiai állomásán gyűjtött csapadék, talaj- nedvesség, a vízfolyások vízhozama, tározók vízszínjének adataival készített előrejelzések alapján határozzák meg. Az állomások adatait táyjelző rendszer juttatja a Csepel szigeti számítóközpontba, ahol az összetett vízrendszer bonyolult vízjárási folyamatait összetett számítógépi előrejelzési rendszerrel automatikusan elemzik, majd a várható árhullámokat előrejelzik, amelyek ismeretében az optimális zsilipkezelést a számítógép meghatározza. Ezen zsilipkezelés végrehajtására a számítógép által ugyancsak „real time” üzemeltetett automatikus elektromos zsilipkezelő berendezések szolgálnak. Ezek az automatizált rendszerek „real time” folyamatirányítással működnek. Ilyen „real time” folyamat irányítás vezérli az ausztriai „újramalmosítás” vízerőtelepeinek tucatjait, Japán árvízvédelmi tározó rendszereit is. A hazai, Zagyva-Tama rendszerben szerzett 20 éves tapasztalatok a rendszer hibátlan működését tanúsítják. 7.2.1.1. A folyók árvizeinek előrejelzése A lakosság és a társadalom vagyonát, és főleg a honfitársaink személyi biztonságát veszélyeztető árvizek rendkívüli jelenségek, amelyek elleni védekezés rendkívüli, de igen gondosan megtervezett és begyakorolt szervezett vízügyi szakmai védelmi munkát igényel. A magyar Vízügyi Szolgálat árvédelmi szervezete igen fejlett és hatásosságát 191
