Zsuffa István: Hidrológia II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1975)
1. Hidrológiai statisztika
idősort metsző azon vízszinteshez tartozó érték, amely vízszintes és a görbe által határolt területek kiegyenlítik egymást. A napi vizállásadatokat és vizhozamadatokat (lehetőleg napi középvizhozamo- kat) minden évre külön-külön táblázatba foglalják (X. XI. táblázat). Az egyes évek egyes napjain észlelt vízállásokat tartalmazó adatlapot vizállásnyilvántartó lapnak, a napi (közép-) vízhozamokat mutató lapot, vizhozamnyilvántartó lapnak, vagy a Vízrajzi Szolgálatban kialakult szóhasználat szerint vizhozamstatisztikának nevezik. I 13. A jellemző vízállások és vízhozamok A vizállásadatlapok, a vizhozamnyilvántartó táblázatok (vízhozamstatisztikák) tehát összefoglalják mindazokat az információkat, amelyek a kérdéses vízfolyás vizsgált időszakra vonatkozó vízjárásáról rendelkezésünkre állanak. Egy-egy évről tehát 365 adatunk van, több évtizedes észlelés esetén pedig több ezer adattal rendelkezünk. Ezeket az adatokat áttekinteni, értékelni igen nehéz. Az adatokat rendezni, tömöriteni kell. Néhány olyan jellemzőt kell találni, amely kielégítően szolgáltatja az egész adathalmazból kiszűrhető információkat. Az első ilyen jellemző "paraméter” az észlelési adatok "tágassága" a vizsgált időszak legnagyobb és legkisebb észlelt adata közötti értéktartomány. A hidrológiában ezt az értéktartományt a vízállások esetén vizjátéknak nevezik. Az észlelési időszakban ezen a vizjátékon belül voltak a vízállások. Az észlelési időszakban észlelt legnagyobb és legkisebb vízállás tehát az első két vízállás, amelyet felhasználunk az adathalmaz jellemzésére, ezeknek betűjele LNV (legnagyobb vízállás), illetve LKV (legkisebb vízállás). A vízhozamok vonatkozásában hasonlóképpen LNQ, az eddig észlelt legnagyobb vízhozam, LKQ pedig az eddig észlelt legkisebb vízhozam. A vízrajzi nyilvántartásokban (évkönyvekben stb.) szereplő LNV, LKV értékeket nem mechanikusan választják ki. Csak olyan LNQ és LKV értékeket tartanak nyilván, amelyeknek észlelésekor a befolyásoló tényezők a maiakhoz hasonlók voltak, vagyis azonos időjárási helyzet ma is ilyen LNV (ill. LKV) kialakulására vezetne. f■ Például az 1838. évi pesti jeges árvíz vízállása jól ismert: egyes házakon (I. kerület Döbrentei utca, Rákóczi ut, Rókus kápolna) árvizjelek rögzítik. Mégsem azt tartják nyilván legnagyobb budapesti vízállásként, a LNV -ként. Azóta ugyanis a jeges árvíz keletkezését előidéző Csepel sziget melletti zátonyokat folyamszabályozási eszközökkel eltávolították. Ilyen jeges árvizet okozó jégtorlasz ma már a Csepel sziget csu- 38 -