Zorkóczy Zoltán - Károlyi Zoltán: Folyó- és tószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1985)

I. Folyószabályozás - 2. Közép- és kisvizszabályozás

2. Közép- és kisvízszabályozás

2.1 A folyók kialakulása

2.11 A mederalakulás törvényei

A viz körforgása során a lehulló csapadék egy része, valamint a forrásokból előtörő viz a meredek hegyoldalon leszaladva nagy eleven erejével rombol, mélyíti a medrét, A meder alakításában a víz, a hordalék és a jég vesz részt.

A nagyesésü hegyvidéki szakaszokon általában V-alaku völgyek képződnek, amelyek lassan, fokozatosan mélyülnek. A vízjárás következtében kisviz idején a hordalék lerakódik és ilyenkor az erózió, a rombolás oldalirányban terjed. A völgy lassan teknő alakúvá válik és a fenéken lerakódó alluviumban (üledékben) alakul ki a közép- illetve kisvízi meder. (1. ábra)

Egyes helyeken a hegyképző erők működése következtében a völgy hosszanti esésében törés áll be és medence keletkezik.

A medence lassan telerakódik hordalékkal és a folyó igy a maga által feltöltött síkságon építi ki teknő alakú völgyét.

A folyót a viz - azokon a helyeken, ahol a medrét mélyíti, - bevágja a völgybe, ezt a szakaszt felső szakasz jellegűnek nevezzük. A folyó ezeken a szakaszokon általában hordalékot termel.

A kis esésű síksági szakaszokon a folyó a hozott hordalékát lerakja, tölti a medrét, ezt nevezzük alsó szakasz jellegűnek. A közép szakasz jellegű folyó egyensúlyban van, azaz a hordalék termelés és lerakás hosszú időt tekintve kiegyenlíti egymást.

2.12 A meder helyszínrajzi alakulása

Az a régi megfigyelés, hogy a természetes vízfolyások általában kanyarognak, a kanyarok kialakulásának és fejlődésének kiterjedt vizsgálatára vezetett. A jelenséget sokszor .és sokan vizsgálták természetbeni és laboratóriumi körülmények között egyaránt. Számos hipotézis született, egységes és igazolt elmélet azonban - elsősorban a probléma bonyolultsága, a számos befolyásoló tényező miatt - mindmáig nem alakult ki.

Egyes kutatók a kanyarok kialakulásának okát a Coriolis-hatásban keresték. Álláspontjuk azonban két fő ok miatt nem fogadható el; egyrészt a Coriolis-hatás az egyenlítő mentén zérus, holott a folyók itt is kanyarognak, másrészt valószínűtlen, hogy a Coriolis-hatás a kisebb folyók kanyargását jelentősen befolyásolná.

97