Vízgyűjtőfejlesztés (VMGT 95. VÍZDOK, Budapest, 1978)
2. A vízgyűjtőfejlesztés alapjai
35 bályozásához szükséges tározótérfogat ^VTSz^ hányadosa (Dávid. 1975). A Vm„_ értéke a lefolyás! adatokból becsülhető. Sovábbá iüZ . / figyelembe vehető a vizelhasználás"' és a potenciális vízkészlet hányadosa (u) , amely a társadalmi-gazdasági fejlődés jelentőségét mutatja a vízgyűjtőn. E mutatók segítségével a fejlődés állapotának megállapítására a 2-2. táblázat alapján végezhetünk becslést. 2-2. táblázat A vízgyűjtők fejlődési időszakainak meghatározása mutatók segítségével A vízgyűjtő- fejlesztés időszaka White index A lefolyáesza- bályozás mértéke A vizelhasználás mértéke---------m ________(8)_______' _______mi_________ _________________________*_____________________________ I I I III 0-10 11 - 150 több mint 150 0 - 5 6-84 85 - 100 0 - 2 3-80 81 - 100 Magyarország vízgyűjtőterületein (a Területi Vízgazdálkodás Keretterv területegységein - TVK) például a Y/hite index szerint számított tározhatóságot 1976-ban a 2-3. ábra szemlélteti. A jellemzésnél a vízgyűjtőterületen levő összes tározótérfogatot és a vízgyűjtők saját vízkészletét vettük figyelembe. A Duna, a Dráva és a Tisza vízkészlete mint saját vízkészlet nem lett számításba véve. Az ábrából kitűnik, hogy a helyi a/ A vizelhasználás a frissvízigénynek az a része, amelyet a vízhasználat kivon a vizgyüjtőfejlesztés folyamatából, azaz felhasználás után nem ad vissza a vizgazdálkodás számára (pl. a termékbe beépült viz, párolgási veszteség, stb.).