Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Cs
Csermely Csepeli Szabadkikötő — Budapest-Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő Csepel-szigeti Cementkísérleti és Anyag- vizsgáló Állomás 1911-ben kezdte meg működését a Soroksári-Duna-ág rendezésével és a Budapesti Kereskedelmi és Ipari Kikötő vízépítési munkálatainak előkészítésével. Az anyag- vizsgálat mellett utóbb áramlástani kísérleteket is végeztek. A VITUKI nagy laboratóriuma (1955) előfutárának tekinthető. Irodalom. Lampl H.: A Csepel-szigeti Cementkísérleti és Anyag- vizsgáló Állomás. (Vízügyi Közlemények 1912. 6. sz.) Csepperózió Erózió Cseppfogó -*• Cseppleválasztó Cseppfolyós folyadék. Az állandó térfogatú (kis kompresszibilitású), kis erőhatásra alakját nagymértékben megváltoztató, a szilárd testekével nagyságrendileg megegyező sűrűségű, vagyis molekulatávolságú, felületi feszültségű -*• folyadékok összefoglaló neve. (Halmazállapot) Cseppfolyós halmazállapot Halmaz- állapot Cseppkő. Kristályos szerkezetű mészkő, kal- cium-karbonát-kicsapódás. A mészkő járataiban folyó (szivárgó), kalciumhidrogén-karbo- nát-[CaH2(C03)2] tartalmú víz, a nagyobb üregbe, barlangba érve elveszti széndioxid- (C02) tartalmát, s a kalcium-karbonát (CaCOs) a barlang falán kicsapódik. A függő v. függőleges Cs. a sztalaktit, az álló Cs. a sztalagmit. Cseppleválasztó (folyadékleválasztó, cseppfogó). Álló v. fekvő elrendezésű kisebb tartály, mely részben ülepítéssel, részben ütköztetéssel leválasztja a gázzal v. vízgőzzel elragadott fo- lyadékcseppeket. Ilyenek pl. a víz- és olajleválasztók a levegő- és gázvezetékekben. Cseppütés. A csapadék- v. öntözővízcsep- peknek a növény v. a talaj felületére átadott kinetikus energiája. A Cs. nagysága a vízcsepp nagyságától és a lehullás sebességétől függ. A csepp energiatartalmának, ill. a Cs. jelenségének ismerete gyakorlatilag az esőztető öntözésben a legfontosabb. A különféle szórófejek (különböző nyomás és fúvókaméretek függvényében) különböző csepp- nagysággal juttatják a csapadékot a növényzetre, ill. a talajra. A cseppnagyság energia- tartalmának vizsgálatára Oroszlány István és Varga Sándor kutatóknak sikerült olyan berendezést szerkeszteniük, amellyel a csapadékcsep- pek energiatartalma elektromos berendezéssel regisztrálható. A növények változó mértékben érzékenyek a cseppnagyságra, ezért különféle növények öntözésekor indokolt lehet különféle porlasztást biztosítani. Ennek érdekében a fúvóka nyílásának csökkentésével javítani lehet a porlasztáson és csökkenteni lehet az átlagos cseppméretet. Ha azonban az öntözött növény, ill. talajfedettségi viszonyai megengedik a nagyobb cseppel való öntözést, akkor a fúvókanyílások szűkítése nem gazdaságos, mert a kiöntözött vízmennyiség csökkentésével jár. Minél nagyobb az öntözött növényállomány fedettségi tényezője (1 m2 talajfelületre jutó növényi testfelület), annál kisebb jelentőségű a Cs. okozta talajrombolás, ill. a növényi szervezet mechanikai sérülésének káros következménye. Cserép. 1. Általában: égetett, mázolatlan agyagáru. 2. Tetőcserép: jó minőségű márga- és mész- csomómentes agyagból, égetés útján készülő, fagyálló, törési felületén finom szemcséjű, ép élű, jól faragható tetőfedő elem. Alakja és mé119 Cserép a) hódfarkú tetőcserép, b) hornyolt tetőcserép, c) kúpos gerinc- cserép rete változó. Régebben a hódfarkú-Cs. volt a legelterjedtebb, ma általában a hornyolt-Cs.-et használják. A tetőgerincek fedésére alul nyitott, enyhén kúpos gerinc-Cs.-et használnak. Csermák-féle nagy vízi tényező. A mo.-i kis vízfolyások — meghatározott/) valószínűségű — Q_p árvízi hozamainak első becslésére bevezetett Qp = BYf képletben a B tényező (F a vízgyűjtő terület nagysága). A Cs. B3% értéke izometrikus térképről olvasható le. A Q.3%-ról tetszőleges Qp-re való áttérésre segédlet szolgál. Csermely -»• Vízfolyás 9*
