Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
H
Hévízfűtés sára alkalmazzák. A léckerítéseket, deszkakapu- kat deszka-, ill. általában fűrészeltfa- H.-ekkel készítik. Heves vízjárás. így nevezik az olyan vízfolyások és állóvizek vízjárását, amelyek vízállása rövid idő alatt nagymértékben ingadozik. Minél kisebb a vízgyűjtő terület — egyébként azonos körülmények között —, annál hevesebb a vízjárás. Heves vízjárású folyó. A -*• vízállások és ezzel együtt a ->• vízhozamok hirtelen és nagymértékű változása jellemzi. A vízjárás meghatározására, ill. jellemzésére a vízhozamhányadost, a vízfolyás legnagyobb és legkisebb észlelt vízhozamhányadosát használják. A H. vízhozamhányadosának értéke nagy. Hexadecanol Párolgáscsökkentés Héjcsatorna. Az öntözővíz szállítására szolgáló, görbe felületű, felül nyitott szelvényű, előregyártott csatorna. Vékony falú (héjszerkezetű), többnyire parabola alakú, amelynek vízvezető szelvényét általában támszerkezetre helyezik. Anyaga a vasbetonon kívül alumínium, műanyag, de egyéb anyag is lehet. Héjlemez. A hajók bordázatát burkoló acéllemez. Hévforrás -» Forrás Hévíz (termálvíz)- Forrásként a felszínre törő v. fúrással feltárt, 26 C°-nál melegebb — rétegvíz; tehát a H. a természetes vizek átlagos évi középhőmérsékleténél nagyobb hőmérsékletű. Hévízfeltárási lehetőségek Magyarországon. Meglevő (ismert) hévízkincsünk növelése a rétegtani, hegységszerkezeti, vízföldtani, morfológiai tényezők, a földmelegségi fokozat és a gázviszonyok figyelembevételével, csak mélyfúrás útján lehetséges. A mélybe süllyedt mezozóos alaphegység területén — különösen az ÉNy—DK-i haránttörések mentén — karsztos kőzetben tárolt hévíz feltárása lehetséges. A medenceképződmények közül a pannon iái üledéksor homokos víztároló szintjeiből elsősorban az alsó- és felső-pannóniai rétegösszlet határán ismert hévizes rétegek fontosak. Ilyenek vannak az Alföld DK-i részén, a Kisalföldön és a Dráva mentén, Szeged—Szolnok—Hajdúböszörmény vonalától nagyjából DK-i dőléssel, a déli országhatárig húzódnak, 600-tól 1900 m-ig terjedő mélységben tárhatók fel. Mo. 50 C°-nál melegebb hévízfeltárásra alkalmas területeit az ábra szemlélteti. Irodalom. Schmidt E. R. el al.: Vázlatok és tanulmányok Magyar- ország vízföldtani atlaszához. Bp. 1962. 207—209. p.; Bélleky L.: Az 50 G°-nál melegebb hévízfeltárási lehetőségek hazánkban. Hidrológiai Közlöny 44. sz. 1964. 481—493. p.; Bélleky L.: Magyar- ország ipari jelentőségű porózus hévizes víztartói. Hidrológiai Közlöny 45. sz. 1965. 511—521. p.; Schmidt E. R.: A hévízfeltárás adottságai és lehetőségei Magyarországon. Hidrológiai Tájékoztató 1967. Hévízfütés. A 60 C°-nál melegebb hévíz hasznosítása épületek, épületcsoportok fűtésére, ill. -» távfűtési csőhálózatok táplálására. A H- során két nehézséget kell legyőzni, úm. az ag. resszív hévizek csőkárosító korróziós hatását és 307 A tapolcai termálfürdő homlokzati képe
