Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
V. A Sárvíz, a Kapos és a Sió szabályozásának első tervei
166 V A SÁRVÍZ, A KAPOS ÉS A SIÓ SZABÁLYOZÁSÁNAK ELSŐ TERVEI- Az első pontban a Sárvíz folyó kiáradó, megrekedt vizeinek lecsapolásához, illetve e területek kiszárításához szükséges szintezési, földmérési, térképezési feladatokat sorolták fel azzal, hogy ezeket a Sárvíz eredetétől a Dunába való betorkollásig kell elvégezni. Külön felhívták a figyelmet a malomtól-malomig, illetve gáttól-gátig terjedő szakaszok vizsgálatára. Azt is meghatározták, hogy a Sárvíz által elöntött pangó vizes területek kiszárítása és lecsapolása tekintetében a vármegyék kérjék a királyi biztos vezette bizottság tanácsait, és egyeztetetten cselekedjenek a feladatok teljesítése során.- A második pontban a Helytartótanács közölte, hogy a feladatok elvégzéséhez a királyi biztos munkáját segítő földmérő- és folyómérnök bérének kifizetéséért a saját házi kasszájából, kezességet vállal.- A harmadik pontban rögzítették, hogy a munkák akadálytalan végzése érdekében az uralkodónő engedélyezte a földmérő-folyómémöknek járó összegnek a megyei házipénztáron keresztüli kifizetését azzal, hogy azt majd a kiszárított területek nyereségének arányában az érintett földbirtokosok megtérítik a megyének. Br. Sigray Károly, a Sárvíz-szabályozás királyi biztosa 1771-1796 Ugyancsak a harmadik pontban ha- között tározták meg a vármegyék, illetve a földbirtokosok természetbeni szolgáltatásait (szekérfuvar, élelmezés, elszállásolás, kézimunkaerő) a mérnökök és a királyi biztos, illetve a királyi bizottság számára, melyek később levonhatók lesznek a földesurak hozzájárulási összegeiből. Végül a vármegyei földesurak figyelmét felhívták Sigray báró felkészültségére,176 amivel az ügyet támogatni tudja, és kérték a vele való együttműködést. Ebben az első helytartótanácsi leiratban kizárólag a Sárvíz rendezésének ügye szerepel a Sió, a Kapos és a Balaton által okozott problémák nélkül. Ugyancsak nincs benne név szerint megnevezve földmérőként vagy folyómémökként Bőhm Ferenc, aki pedig - mint már említettük - 1764—1766 között fölmérte a Sárvíz által elborított területeket, térképeket készített róluk, szabályozási tervet dolgozott ki, amelyet 1769- ben a Fejér vármegyei megyegyűlés elfogadott. Bőhm Sárvíz-szabályozási tervét Sigray részletesen ismer176 Sigray jól ismerte az 1760-as évek végén és 1770-1771-ben készített Vág és Dudvág, valamint Rába szabályozási terveket, illetve az ezekkel kapcsolatos gazdasági, eljárási ügyeket. Az utóbbival foglalkozó bizottság tagja volt.
