Vágás István: A Tisza árvizei (VIZDOK, Budapest, 1982)
12. Van-e a tiszai árvizeknek emelkedő irányzata?
12. Van-e a tiszai árvizeknek emelkedő irányzata? Az árvizek hazai történetének csupán a utolsó negyedszázadára visszatekintve is meglehetősen mozgalmas kép tárul elénk. 1954 nyarán, majd 1956 telének végén a Duna mellett keletkeztek árvízkatasztrófák. 1960 nyarán és 1963 tavaszán az Ipoly, Sajó, Hernád, Zagyva és Tárná árvizei voltak jelentékenyek. 1964 tavaszán a Bodrogon és a Tiszának Polgár környéki szakaszán volt LNV. 1965 tavasza a dunántúli folyók (Rába, Rábca, Marcal) árvizeiről nevezetes, nyara pedig a Duna eddig meg nem haladott árvizeiről. 1967-ben a Tiszán Tiszadorogma körzetében volt újabb LNV. Az 1970-es év néhány kivétellel újra Íratta a Tisza, Szamos, Kraszna, Körös és Maros vízmércéin az LNV-k jegyzékét. 1972 nyarán a Dráván és a Murán, 1974 nyarán a Körösön és a Tisza egyes vízmércéin, 1974 őszén a Bodrog, Sajó, Hernád, Bódva és Tárná folyókon volt újra LNV, 1975 nyarán pedig a Maroson. Zárja a sort egyelőre az 1979 télvégi árvíz, amikor a Bodrog és a Tisza középső szakasza kapott LNV-szintekkel árvizet. 1980. és 1981. is árvizes év volt. A hazai közvéleményben ezek után gyakran felvetődik a kérdés: emelke- dik-e az árvizek szintje, s van-e ilyen emelkedési irányzat folyóinknál? Azok, akik az éghajlat állítólagos megváltozásában keresik az árvízszintek emelkedésének okát, a meteorológia szakembereitől mindig negatív választ kaptak. Egyes időszak időjárási szélsőségei ugyanis éppen úgy részei az éghajlatunknak, mint az átlagos viselkedés és szignifikáns változási irányzatot eddig kimutatni nem lehetett. Elterjedt a közvéleményben olyan magyarázat is, hogy a vízgyűjtők hegyvidéki szakaszán fokozatosan megváltozott a mező- és erdőgazdasági művelési ágak aránya: a mezőgazdaságilag művelt területek kiterjedése az erdőségek rovására állítólag megemelkedett. Ez a lefolyási hányad növelésével az árvizek mennyiségét is megnövelhette. Sajnos, olyan statisztikák nem ismeretesek, amelyekből pl. a Tisza vízgyűjtőjén az árvizek kialakulására mértékadó művelésiág-változásokat megállapíthatnánk és helyük szerint is azonosíthatnánk. Méginkább hiányoznak azok a hidrológiai vizsgálatok, amelyek egy ilyen esetleges változásnak a hatásait alkalmasak lennének felbecsülni. Az erdők szerepe ugyanis nem mondható még 217
