Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Vízfolyások - Bodrog
Árvízvédekezés Az árvíz idején szükséges intézkedések összessége az árví^i’édeke^és. Ide tartoznak elsősorban a védvonalak védőképességének fenntartására, vagy fokozására teendő műszaki beavatkozások, ill. a védvonal tönkremenetele esetén a mentesített ártérre betörő víz szétterülésének megakadályozására, a kiterült víz lokalizálására irányuló munkálatok, a veszélyeztetett lakosság biztonságba helyezésére, emberek és anyagi javak mentésére tett intézkedések. Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság (ÉMVIZIG) árvízvédelmi szakaszai (2013) ÉMVIZIG Árvízvédekezési anyagok és eszközök Az árvízvédekezéshez szükséges, jórészt készletben tartott anyagok, essfiöspk és felszerelések, különösen azok, amelyek a vízépítési gyakorlatban más alkalommal kevésbé használatosak, vagy a beszerzésük adott esetben hosszadalmas lehet. Ilyenek pl. karó, rőzsekéve, csáklya, fáklya, különleges világító eszközök stb. A védelmi szakasz Folyó, vízfolyás neve és védvonala A mértékadó vízmérce Fokozat elrendelési vlzszint (cm) száma neve hossza (km) neve II LN V időpont I. fok II. fok III. fok 8.01. Sarud-négyesi 43,829 Laskó bp., Tisza jp., betorkoló patakok Tiszapalkonya** 804 2000 IV 12. 500 600 650 08.02. Négyes-tiszakeszi 25,332 Tisza jp. 08.03. Tiszakeszisajószögedi 32,532 Tisza jp., Sajó jp. 08.04. Inérhát-tokaji 46,775 Tisza jp., Bodrog jp. Tokaj** 928 2000. IV 11 650 700 800 08.05/I. Zalkodtiszacsermelyi 31,600 Tisza jp. Tiszabercel" 882 2000. IV. 11. 600 700 800 08.05/II. Tiszacsermelyzemplénagárdi 36,342 Tisza jp. 08 05/ll-T. Cigánd- Tiszakarádi Árvízi tározó 23,830 Tisza jp. Záhony 758 2001. III. 5. 500 600 700 08.06. Bánrévefelsőzsolcai 44,286 Sajó bp , betorkoló patakok Sajópüspöki** 416 2010. VI. 5. 200 250 300 08 07. Miskolcsajópüspöki 33,421 Sajójp., betorkoló patakok 08.08. Hernádnémetihernádszurdoki 33,752 Hernád jp., betorkoló patakok Hidasnémeti** 503 2010. VI. 6. 200 250 300 08.09. Hidasnémeti-böcsi 28,294 Hernád bp. 08.10. Inérháttaktaföldvári* 43,349 Sajó bp., Takta Tiszapalkonya** 806 2000. IV 12. 500 600 650 08.11. Viss-felsőberecki .39,799 Bodrog, Ronyva Felsőberecki** 795 1999. III. 13. 550 650 700 08.12 Jászjákóhalma-káli 36,214 Tárná bp 08 13. Jászdózsa-káli 111,145 Tárná jp., betorkoló patakok Tárnáméra** 500 1974. X. 22. 250 300 350 08.14. Bodrogkeresztúrsátoraljaújhelyi 28,153 Bodrog jp., körtöltések Felsőberecki ** 795 1999.111. 13. 550 650 700 Bodrog A Tisza jobb oldali mellékfolyója. Forráságai: Latorca (L=204 km, F=12 044 km2); Ung (125 km, 2814 km2); I.aborc (130 km, 8561 km2); Ondava (106 km, 1330 km2) és Tapoly (116 km, 1518 km2). Az Ondava és a Tapoly összefolyásával képződő folyóág a Kisbodrog (33 km, 494 km2), ahol ez egyesül a Latorcával, onnan nevezik Bodrognak. Ez még további 65 km-t tesz meg Tokajig, ahol a Tiszába ömlik. Vízgyűjtő területe 13579 km2, hazai hossza 51 km, vízgyűjtője 972 km2. Alsó kanyargó szakasza valamikor a Tiszának is medre volt, amelynek hajdani nyomait a Bodrogköz E-i részén a Karcsa és a Tice ér őrzi. Korábbi 76 km-es magyarországi alsó szakaszát nyolc átvágással 50 km-re rövidítették, s ezzel árvizeinek levonulását meggyorsították. A nagy eséssel összefutó forráságak azonban így is erős vízszintinga- dozást okoznak. Elnevezése valószínűleg a magyar bodor névszó családjába tartozik és tulajdonképpeni jelentése „hullámos; nem sima víztükrűfolyó’. Arra, hogy a bodor származékával vízfelületet lehet jellemezni, Illyés Gyula: Ének Pannóniáról c. verse (1934) idézhető: „Jazigok, kelták, avarok, herúlok változtak, mígnem egy reggelen lovát egy tömzsi, ferdeszemű nép úsztatta harcra a bodros vizen...” Kevéssé meggyőző feltevés szerint a folyó neve a magyar bodor (,göndör’’) származéka. Megjegyzés: * A betorkolló vízfolyáson további mértékadó vízmércék is vannak. / ** - Készültség elrendelő vízmérce.
