Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)

2010. május

A BERETTYÓ VIZÉNEK HAJÓZHATÓVÁ TÉTELÉRŐL A BEGE VIZÉNEK PÉLDÁJÁRA, Olvasta, midőn rendestagi székét elfoglalná, Jun. I. M. DCCC. XL. VÁSÁRHELYI PÁL. a .Magyar Tudó» Társaság Évkönyve* 1842. évi ötödik kötetében., Vásárhelyi Pál (1795-1846) Mérnök, a Magyar Tudós Társaság rendes tagja. Dolgozott a Körösökön, a Duna vízrajzi felvételén. 1833- tól Széchenyi mellett a Vaskapu-szabályozás vezetője. 1837-től az Építési Főigazgatóság hajózási mérnöke. 1846-ban a Tisza-szabályozás tervezési munkálatainak lett a vezetője. A magyar vízgazdálkodás 19. századi történetének egyik legjelentősebb alakja. Vásárhelyi Pál szintez i i Jászolgát Árvízvédelmi karókkal biztosított két pallósor kö­zött, döngölt földdel kitöltött ideiglenes védmű. Az árvízvédelmi töltés koronája feletti 80 centiméternél magasabb vízszint visszatartására, illetve csatornák, vízfolyások elzárása esetén alkalmazzák. A jászolgát szélessége nagyjából magasságával azonos. Palló he­lyett deszkát vagy rozsét is lehet használni. Töltésszakadás A töltés tönkremenetelének végső fázisa, amikor védképessége megszűnik, a töltéskoronát elmossa a rajta átbukó vízsugár, aláüregelődik a védmű, mely suvadás vagy megcsúszás hatására beomlik, a gát­szelvény pedig elsodródik. A töltésszakadás követ­keztében a mentett ártér egészét vagy egy részét el­önti a víz, amely több települést veszélyeztető, pusztító árvízkatasztrófát idézhet elő. A Fekete-víz rendszerének szabályozása A Dráva bal partján, az Ormánság területén található széles lapály nagy részben mocsári erdőkkel borított ha­talmas vizenyős, mocsaras vidék volt, amelyet a Mecsekről és a nyugati nyúlványokról lerohanó vizek tápláltak. A mocsár nyugati oldalán volt az Ókor vízfolyás, amely több ágban folyt a Dráva felé, valahol a mai Fekete-víz vonalán. Az Ókor mellékvize volt az árvízkor sok vizet hozó Bükkösdi-patak és a Pécsi-víz is. Külön folyt a Drávába a Pécstől keletre eső dombokon eredő Egerszegi vízfolyás. A török hódoltság után legelőbb 1760-ban voltak sikertelen próbálkozások az itteni mocsarak lecsapolására. A Sárvíz és a Kapos sikeres szabályozása után 1839-ban megalakult a Feketevíz Lecsapoló Társulat, amely 1841-ben Beszédes Józsefet bízta meg a lecsapolá- si tervek elkészítésével. Beszédes javaslatát 1843-ban nyújtotta be Baranya vármegye alispánjának. Eszerint „a Feketevi^ek fogassanak fel egyfélrevivő csatornával és vitessenek a% árvizekjárta föld szélében haladva a Drávába Falhonja hely­ség alatt. ” Beszédes a lecsapolás mellett komplex vízhasznosításra is gondolt, s azt javasolta, hogy „a Fekete mo­csárok kisförliása össyefoglaltassék hajózható, géphajtó, öntöfö és faúsefató csatornával. ” Beszédes lecsapolási terveit 1848-ig részben végre is hajtották (a vízhasznosítási tervek persze nem valósul­tak meg). A munkálatok befejezése után a társulat feloszlott és a csatornák karbantartását a vármegyére bízta, amely azonban nem sokat tett ennek érdekében, így a csatornarendszer hamar elhanyagolt állapotba került. Sok viszontagság során a társulat többször újraalakult és ismét feloszlott, ám a kultúrmérnöki hivatal ösztökélésé­re 1898-ban megalakulva újrakezdték a munkát. Időközben megállapították, hogy a csatornák nem elégséges méretű­ek, ezért időnként a Pécsi-víz, Fekete-víz, Ókor és Körcsönye mentén nagy területek víz alá kerültek. A munkát en­nek figyelembevételével folytatták, de az 1931-es újabb elöntések után kotrógépekkel mélyítették a Fekete-vizet egé­szen a Dráváig. 1933-34-ben áthelyezték az Egerszegi-csatorna torkolati szakaszát, kiépült a Körcsönye, a Bogádi-szá- n'tócsatorna, a Denci-árok és kultúrmérnöki kezelésben a Kónica-csatorna. Az érintett ártér művelésének belterjessé válásával további igények léptek fel, mivel a hegyi vizeket levezető csa­tornák a hirtelen áradások vizét nem mindig tudták a töltések között levezetni. így pl. 1947-ben és 1951-ben is nagy elöntések voltak. A megoldást a csatornák mederbővítése és töltéseinek erősítése jelentette, s további javulást jelentett a Bükkösdi árapasztó csatorna megépítése, amely a csatorna vizét akár a Pécsi-víz, akár a Fekete-víz felé, vagy ha szük­ség adódik, akkor megosztva vezeti le. IM

Next

/
Oldalképek
Tartalom