Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. május
Május 16. Május 16., vasárnap A KÖDUKÖVIZIG helyi vízkár készültséget rendelt el a Nádor vízrendszerében, _a Veszprémi-séden, a Gaja-patakon, a Dinnyés- Kajtori-csatornán és_a Mór-Bodajki-, a Vereb- Pázmándi- és a Alap-Cecei-vízfolyásokon. A készültségek érintették Sóly, Papkeszi, Ba- konycsernye, Székesfehérvár, Kincsesbánya, Mór, Seregélyes, Kápolnásnyék, Velence, Alap és Cece településeket. A készültséget május 16-20. között tartották fenn. A NYUDUKÖVIZIG a Kis-Balaton Belvízvédelmi Rendszer négy védelmi szakaszán rendelt el rendelt el I., II. és III. fokú belvízvédelmi készültséget. A védekezés 3-4 hullámban, összesen 51 napon át, július 5-ig tartott. Az OMIT további tájékoztatásokat kért a Zagyva, Tárná várható árvizéről, a helyi vízkárokról és a belvízhelyzet várható alakulásáról. Az OMIT állásfoglalást adott ki arról, hogy az önkormányzatok részére térítésmentesen kell a védekezéshez szükséges anyagokat átadni, a KOVIZIG-ek saját védekezési költségeik között kell azokat elszámolni. A KÖDUKÖVIZIG helyi vízkár készültségeket rendelt el a Duna vízrendszerében, a Cuhai-Bakonyéren, a Váli-vízen, a Szent- László-vízfolyáson és a Lajvér-patakon. A készültségek érintették Zirc, Vál, Felcsút, Baracska, Martonvásár, Bicske, Tordas, Gyúró, Bátaszék településeket. A készültséget május 16-25. között tartották fenn. A KÖDUKÖVIZIG helyi vízkár készültségeket rendelt el a Kapos vízrendszerében, a Koppány-patakon. A készültségek érintették Koppányszántó, Nagykónyi, Keszőhidegkút, Tamási, Pári, Regöly településeket. A készültséget május 17-június 5. között tartották fenn. Torkolati bukógát a Túron A Túr-bukó egy 2010. évi árhullámnál Túr A Tisza bal oldali mellékfolyója. Hossza: 95 km, vízgyűjtő területe: 1262 km2 (ebből Magyarországon: 28 km és 112 km2). A Kőhát lejtőin ered, Ny- ENy-i irányban folyik. Magyar-országi szakasza szinte teljes egészében szabályozott, Sonkádtól mesterséges mederben folyik a tiszai torkolatig, amely Tiszakóródtól Ny-ra van. Az Öreg-Túr-csatorna a folyó korábbi medrét követi. A térség belvízi befogadója és Olcsvaapátitól E-ra éri el a Tiszát A folyó neve szláv eredetű, az ősszláv túr (,,őstulok”) főnévből alakult Túrj („őstuloknak a patakja, őstuloké j rejlik benne. A vízszabályozási munkák szülötte: a Túr folyó A Túr folyó, ahogy azt ma ismerjük, a vízszabályozási munkák szülötte, hiszen születési éve: 1927. A szabályozás előtt a Túr „patak” kanyargó, sekély medrű, a helyét változtató, több ágra szakadozó vízfolyás volt. A Tisza és a Szamos közötti vidékre az országhatáron túlról érkező jelentős víztömegeken kívül a Túr vezette le a két folyó kiömlő árvizeit is. Ilyen körülmények között a szétterült vizek csak hetek, sőt hónapok alatt tudtak lefolyni. Bár a különböző korokban készült térképeken a szabályozatlan Túr-patak medervonulata eltérő egymástól, de az bizonyos, hogy Kömörő táján szétágazott és egyik ága a rö- videbb utat választva, Nagyar felett a Tiszába ömlött, míg a másik ága a Tisza-Szamos torok felé vette útját és az ottani mocsárvilágban tűnt el. Az 1914-ben megszervezett Tisza- Számos- közi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat élére 1926-ban nevezték ki miniszteri biztosnak Kövessy Győző (1861-1938) mérnököt. E minőségében kidolgozta a társulat érdekeltségi területére a vízrendezési munkák kiviteli terveit, amelyek jóváhagyása után a Túr szabályozási munkálatokat nyilvános verseny- tárgyaláson vállalatba adta, a többi vízrendezési munkát pedig a társulat saját maga hajtotta végre. Kövessynek sikerült a Társulat részére kieszközölnie 5 millió pengő kölcsönt és államsegélyt is. Irányítása alatt 1927-1930 között elvégezték a Túr szabályozását, megépült a Túr torkolati bukógát, a sonkádi osztómű, a Túr belvíz-főcsatorna és annak torkolati zsilipje. A Túr vízrendszerét és a Tisza-Szamosköz belvízlevezető csatornahálózatát ezzel teljesen átalakították. 1935 végére a Tisza-Szamosköz vízrendezési munkáit is befejezték. o