Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. május
Május 18. Május 18., kedd A Zagyva árhulláma 643 cm-es vízállással tetőzött Jászteleknél (III. fok: 500 cm, LNV: 650 cm). A Hasznosi-tározó völgyzáró gátjának mentett oldalán két helyen rézsűhámlás keletkezett. A Sajó és Hernád folyókon folyamatosan végezték a magassághiányos szakaszok a töltések magasítását. A Bódva mentén állami védvonalak hiányában folyt a depóniák megerősítése, magasítása. Az Ipoly folyó vízgyűjtőjén az elmúlt időszakban jelentős csapadéktevékenység nem volt. Az összegyülekező víz hatására a folyó Szécsény alatti szakaszán a nappali órákban továbbra is változó intenzitással folytatódott az áradás. Az emelkedő vízszint következtében elrendelték a III. fokú készültséget. 05.14. 05.19. 05.24. 05.29. 06.03. 06.08. 06.13. A Szamos árhullámképe Csengéméi 6. 18:00 A Szamos árhulláma 517 cm-es vízállással tetőzött Csengéméi (I. fok: 500 cm, III. fok: 700 cm, LNV: 902 cm). A „Beregi árvízvédelmi töltések komplex fejlesztése Vásárosnamény és Unja között’ c. KEOP projekt keretében a kivitelezői szervezeteknek Tiszaszalkán átadták a partbiztosítási rekonstrukció munkaterületét. A Zagyva árhullámképe Jászteleknél NEVEZETES ÁRVIZEINK Az 1926. évi dunai árvizet rendkívüli, majdnem 100 napos tartóssága teszi emlékezetessé. A Szigetközben az áteresztő altalaj miatt nagy kiterjedésű fakadóvíz elöntések, a jugoszláv Duna-szaka- szon az országhatár és a Dráva-torok között gátszakadások keletkeztek. Rézsűhámlás, rézsűroskadás A rézsűhámlás a rézsű néhány deciméter vastag, morzsalékossá vált felületi rétegének átázás, fellazulás hatására bekövetkező lecsúszása, kisebb-na- gyobb foltokban. A rézsűvel határolt töltés talajának átnedvesedése, majd elfolyósodása a rézsűroskadás, melyet fizikai vagy kémiai jellegű folyamatok idéznek elő. Kövecses-patak A Mátrában ered, Nógrád megyében, mintegy 650 méteres tengerszint feletti magasságban. A Kövecses-patak a Csörgő-patak több helyi vízfolyással való egyesüléséből keletkezik, tehát a Csörgő-patak folytatásának tekinthető. A patak forrásától kezdve északnyugati-nyugati irányban halad, majd Pásztónál éri el az Zagyvát. Part menti települések: Mátrakeresztes, Hasznos, Pásztó. Hasznos(Pásztó) A Nyugati-Mátra lábánál, a Zagyva-folyó és a Kövecses-patak által határolt dombháton fekvő település az ősidőktől kezdve lakott hely, területén őskorból és a bronzkorból származó leletek kerültek napvilágra, és már a népvándorláskor ismert volt Első írásos említése - „Hoznus” néven — 1265- ből származik. Az itt épült valamikori vár valószínűleg az 1551-52-es török várháborúk során pusztult el. Az egykori önálló község, 1984 óta Pásztó városrésze. Építészeti öröksége a 15. században épült gótikus templom, amelynek hajóját a középkori falak felhasználásával 1740-ben alakították ki barokk stílusban. Mellékhajója a 19. században készült. A Kövecses-patak felduzzasztásával kialakított Hasznosi-tározó a térség vízellátásának egyik fő bázisa. A településrész és környéke vízgazdálkodási tekintetben a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság működési területéhez tartozik. I A Hasznosi tározó a Kövecses-patakon |
