Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. május
Május 18 Maros Május 18., kedd A Sajó és Hernád folyókon folyamatosan végezték a magassághiányos szakaszokon a töltések magasítását. A Bódva mentén állami védvonalak hiányában folyt a depóniák megerősítése, magasítása. A Hernádon levonuló árvíz a Garadnai őrjárásban meghaladta a magasparti védvonal-szakasz szintjét. Az öblözetbe beömlő, mezőgazdasági területeket veszélyeztető víz visszavezetését a Hernád jp. töltés megbontásával biztosították. Az összefolyások miatt a belvízzel elöntött területek nagysága folyamatosan emelkedik, jelenleg 91 000 ha van víz alatt, ebből 45000 ha a vetés és szántó. A KÖVIZIG-ek területén (az ÉDUKÖVIZIG kivételével) az ország 91 belvízvédelmi szakaszából összesen 53 szakaszon van érvényben belvízvédelmi készültség, ebből 14 szakaszon I. fokú, 34 szakaszon II. fokú és 5 szakaszon III. fokú. 14:00-18:00 A Sajó árhulláma 440 cm-es vízállással tetőzött Felsőzsolcánál (III. fok: 400 cm, LNV: 512 cm). 16:00 A Sajón, a Hernádon és a Tárnán megkezdődött az apadás, az árhullám fokozatosan ellapulva húzódik a folyók alsóbb szakaszai felé. A Bodrog lassan árad. Az Ipoly Ipolytarnóc és Nógrádszakáll térségében gyors apadásnak indult, Balassagyarmat és Ipolytölgyes térségében tartósan tetőzik, de ott is rövidesen megkezdődik az apadás. 16:00 Kritikus a vízjárási helyzet a Bódván, a folyó szinte teljes hosszában „megtelt”. A vízállás a folyót kísérő depóniák koronaszintjével színei, kritikus a helyzetet Edelény térségében, ahol a Bódva lakott területet veszélyeztet, itt megfeszített erővel folyik a védekezés. A felvízszint csökkentése érdekében a Tiszalöki Vízlépcsőnél megszüntették a duzzasztást. 2010-05-18 08:00 (06:flb UTC) A Tisza bal oldali mellékfolyója. Hossza 754 km, vízgyűjtő területe 30 332 km2 (ebből Magyarországra 48 km ill. 1885 km2 esik). Romániában, a Keleti-Kárpátok Nagy- Hagymás hegyvonulatában ered, 856 m-rel a tengerszint felett. A forráságak egyesülése után keresztülfolyik a Gyergyói-medencén, és a Marohévízi-szorosban töri át a Keleti-Kárpátok vulkáni hegyvonulatát. A hegyvidéket elhagyó folyó végigkanyarogja az Erdélyi-medencét. A Maros a Küküllők menti dombság és a Mezőség határán széles völgysíkot vésett ki magának; ez Erdély egyik fő közlekedési folyosója. A magyarországi meteorológiai radarhálózat egyesített csapadék-összeg térképe (mm) (OMSZ) Készült: 2010. május 18-án helyi idő szerint 8:00-kor, az előző 24 óra mérési adatai alapján Magassági biztonság Az árvízvédelmi töltés védelemre alkalmas koronaszintje és a mindenkori folyó-vízszint (esedeg valamely mértékadó árvízszint) közötti magasság- különbség. 600 550 500 450 400 350 300 250 200 150 100 05.05 05.12 05.19 05.26 06.02 06.09 06.16 Itt egyeden jelentős mellékága a Nyárád. Az Erdélyi-medence Ny-i határán az Aranyos és a Küküllők vizével gyarapodik. Az Erdélyi-hegy- alja területén hegylábi dombok, teraszok, hordalékkúpok között folyik, völgye Nagyenyed alatt medenceszerűen kiszélesedik (Nagyenyed- Gyulafehérvári-medence). A Déli Kárpátok és az Erdélyi-középhegység között a Kenyérmezőn folyik keresztül. Vizét nagyesésű hegyi folyók gyarapítják (Sebes, Sztrigy). A hegyvidéket a Déva-Zám közötti szorosban töri át, az Alföld peremét Aradnál éri el. A völgynyílásnál hatalmas hordalékkúpot épített, amelyen többször változtatta folyását. Régi medrének maradványa a Száraz-ér és az Aranka. Szegednél éri el a Tiszát, amelynek leghosszabb és legtöbb vizet szállító mellékfolyója. A Maros ősi indogermán folyónév. Az indo- germán móri jelentése „állóvíz tenger, /ö”. A magyarba bizonyosan szláv közvetítéssel került. A román Mures a magyarból való.
