Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)
Szlávik Lajos: A 2013. évi dunai árhullám hidrológiai sajátosságai
4. A Duna árvízi diagramjai A Duna eddigi két legnagyobb árhullámának árvízi diagramja (17. ábra) szemléletesen mutatja az érkező vízhozamok dinamikus növekedését szelvényenként, valamint az árhullámok hossz-menti természetes ellapulását. A bal parti mellékfolyók (Morava, Vág) 2006. évi vízszállítása többszöröse volt a 2013. évinek, ez okozta az LNV-t Nagymaroson és Budapesten. A Dráva a dunai árhullámmal egyidejűleg sem 2006-ban, sem 2013-ban nem szállított jelentősebb vízmennyiséget, ezért maradt el mindkét árhullám tetőző szintje az 1965-ben Mohácson észlelt LNV-től. 5. Az árvízszintek emelkedése és annak lehetséges okai Az elmúlt 138 évben a Duna budapesti szelvényében 17 olyan jégmentes árhullám vonult le, amelyek tetőző vízállása meghaladta a 720 cm-t (18. ábra). Az árvízszintek emelkedő tendenciája egyértelmű. A III. fokú szintet (800 cm) meghaladó árhullámok száma 138 év alatt 7 volt, ezekből 4 az utóbbi 12 évben fordult elő. A Duna bajai szelvényében 1885-2013. között 22 olyan jégmentes árhullám vonult le, amelyek tetőző vízállása meghaladta a 850 cm-t (19. ábra). Az árvízszintek emelkedő tendenciája itt is egyértelmű. A 111. fokú szintet (900 cm) meghaladó árhullámok száma 128 év alatt 9 volt, ezekből 4 az utóbbi 12 évben fordult elő. 1875-2013. között a Duna mohácsi szelvényében 28 olyan jégmentes árhullám vonult le, amelyek tetőző vízállása meghaladta a II. fokú készültség szintjét, a 850 cm-t (20. ábra). Az árvízszintek emelkedő tendenciája valószínűsíthető. AIII. fokú szintet (950 cm) meghaladó árhullámok 138 év alatt mindössze kétszer (1965-ben és 2013-ban) fordultak elő. A Dunán 1875 óta többször vonult le új LNV-t eredményező árhullám. A 21. ábra ezek időbeli egymásutániságát és növekedését szemlélteti. Az utóbbi néhány évtizedben az árvízszint-emelkedés intenzitása több szelvényben növekedett. A hazai árvízvédelem fejlesztésének stratégia kérdései e vízszint növekedés okai, várható üteme és mértéke. Az árvízszintek emelkedésének legalább három — egymást átfedő, egymásra halmozódó - oka van: • az éghajlatváltozás vitathatatlanul jelentkező, bár részleteiben még nem számszerűsíthető hatása. • a vízgyűjtőn folytatott emberi tevékenység hatásának integrált megjelenése, amely a felső folyószakaszokon az összegyülekezés, a lefolyás gyorsításában, a kisesésü síkvidéki szakaszokon pedig - ezzel ellentétben - az érdesség növekedésében és a tározódásban nyilvánul meg. • az újabb - korábban még nem kialakult - időjárási helyzetekből származó következmények. (Erre példa a Morava és a Vág előzőekben bemutatott hatása a 2006. évi dunai tetőzésekre). A 2013. évi dunai árhullám hidrológiai sajátosságai 73
