Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)
Homokiné Ujváry Katalin: A 2013. júniusi dunai árvíz időjárási háttere
A 2013. évi dunai árvíz Vízügyi Közlemények különszám A 2013. JÚNIUSI DUNAI ÁRVÍZ IDŐJÁRÁSI HÁTTERE HOMOKINÉ UJVÁRY KATALIN1 Minden árhullám más és más, kialakulásukban meteorológiai és hidrológiai tényezők együttes hatása érvényesül. A 2013. júniusi árhullámot - meteorológiai szempontból — döntőn négy egymás utáni nap jelentősebb csapadéka okozta. Rendkívüli voltához hidrológiai tényezők is hozzájárultak, pl. mellékfolyók egyidejű áradása. Mi is történt, milyen időjárási helyzetek okozták a területi átlagban is jelentős csapadékot? Milyen és mennyire megbízható, figyelemfelkeltő előrejelzések születtek? A következőkben ezekre a kérdésekre keressük a választ. 1. Bevezetés A Duna bajor és osztrák vízgyűjtőin 2013. május 30. és június 3. között nagymeny- nyiségű csapadék hullott, amely következtében a Duna felső szakaszán régóta nem tapasztalt áradás indult el. A levonuló árhullám a magyarországi szakasz legnagyobb részén rekordokat eredményezett, új vízállás-rekordok születtek. Minden árhullám más és más, kialakulásukban meteorológiai és hidrológiai tényezők együttes hatása érvényesül. A Duna történelmi árvizeinek tanulmányozásából Bodolainé még azt a tanulságot vonta le [Bodolainé, 1983], hogy a Dunán többnyire több, legalább három csapadékperiódus egymásutánja okozhat jelentősebb árvizet. Már az 1991. évi dunai árvíz is két egymást gyorsan követő öt-öt napos csapadékperiódus eredményeként jött létre. A 2002. évi árhullám kialakulását pedig még rövidebb, döntően 2-2 nap, jelentős csapadékával magyarázhattuk. A 2013-ban levonult árhullámot is - meteorológiai szempontból - döntőn négy egymás utáni nap jelentősebb csapadéka okozhatta. Rendkívüli voltához nyilván hidrológiai tényezők (pl. mellékfolyók egyidejű áradása) is hozzájárultak. I - Homokiné Ujváry Katalin Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ)
