Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)
Április
Április 24. A reggeli adatok szerint a fakadóvíz 538 km védvonalat érint; 2476 hektárt borít fakadóvíz. 100 km hosszon szivárgást észleltek a töltéstesten át, 184 km-en pedig talpszivárgást. A hosszanti irányú repedések együttes hossza 1117 m. Az ár- és belvíz 350 település 200 890 lakóját és 70 185 épületét veszélyezteti. Jelenleg 2428 személy kitelepítéséről intézkedtek, közülük a Dunán levonult árhullám következtében 284 főt, a belvíz miatt 228 főt kellett a polgári védelmi szerveknek ideiglenesen elhelyezniük. Az Árvízvédelmi Tudományos Tanács megtartotta 5. ülését, s megvitatta a Körös-zugban, a Hármas-Körös jobb parti töltésén, a tiszai torkolattól 500 m-re keletkezett (az úgynevezett nagyréti) mentett oldali töltésmegcsúszás bevédésének további, eredményesnek ígérkező módszerét. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Védelmi Bizottság intézkedése nyomán a nap végére be- védték a szelevényi hulladékkezelő telepet. A Lakitelek—Tiszaug közötti vasúti töltésen és a tiszaugi hídon a töltés átázása miatt továbbra is szünetel a vasúti forgalom. A töltésmegcsúszás bevédési munkái Hétfő a Hármas-Körös jobb part 0+700 szelvényben A nagyréti töltésmegcsúszás bevédésének technológiája Az Árvízvédelmi Tudományos Tanács elemzését követően az OMIT utasítást adott a helyi védelemvezetésnek az érintett szakasz további megerősítésére. Eszerint a víz felőli oldalon, a koronaéltől kezdődően a korona öt méter széles, jászolgátszerű szélesítését, a mentett oldalon pedig a megcsúszott földtest további megtámasztását kell elvégezni. A támasztáshoz — a konténerzsákok és homokzsákok mellett — az utóbbi napon helyenként már alkalmazott egy köbméteres leterhelő víztartályokat is felhasználnak. Anyagszállítás katonai lánctalpas kétéltű járművekkel Leomlott a gát nagy része Csongrádnál RTL Klub Híradó, 2006. április 24. 11:40 Leomlott a töltés nagy része tegnap este a Csongrád megyei Nagyréméi, ahol a legkritikusabb a helyzet a megáradt Körös partján. Egész éjjel dolgoztak a katonák, hogy megakadályozzák a gátszakadást. A sötétben, amikor nem repülhettek a helikopterek, kompokkal és lánctalpas kétéltű járművekkel szállították a gáthoz a homokot. Szinte hiheteden, hogy a mindössze egy-másfél méter szélességben megmaradt nagyréti gát képes megtartani a megáradt Körös vizét. A katonák derékig a vízben állva adogatják a homokzsákokat a töltés aljában, alig néhány méterre a megáradt Köröstől. A látvány háborús állapotokat idéz. Itt olyan nagy a veszély, hogy a területet szinte hermetikusan lezárták; még az önkénteseket sem engedik a folyó közelébe. A katonák négy napja dolgoznak ezen a szakaszon. Azt mondják, mindenképpen megtartják a gátat. Egy nagy ötlet megvalósítása a gyakorlatban: a homokzsákok mellett vízzel töltött tartályokkal is támasztják a töltést Töltés megtámasztása Védekezés közben a töltés megcsúszását korlátozó, illetve a megrogyott, lesuvadt töltésrészeket pódó, mentett oldali homokzsák-, terméskő-építmény elkészítése. Jókai a Tiszáról „[...] A Tisza menti magyar nép általán véve „vízivó”. Nem azért, mintha a bort nem szeretné; hanem mivel ritkán jut hozzá. Szőlő a vízjárta földön nem tenyészik, a fekete tele- vény földet sem szereti; legfeljebb a homokos dombokon marad meg, ott is gyönge kerti bort ad. A munkás, a pásztor kinn a mezőkön vizet iszik; azt is messze ivókútról hordja, mert a Tisza vize lágy, édes és zavaros. A máztalan korsót a földbe elássák, szalmatüzet égernek el fölötte, s attól az meghűsül. Ki tanította a föld népét e természettani műveletre? A pálinkát csak óvószerül használják lázak, meghűlések ellen; a sert nem vihetik ki a pusztára, otthon sem nagyon áhítják. [...]” Jókai Mór: Udeírások
