Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)
Április
hCN CT> CN cö CN O o cd o cd o d c\i CO CO d (N CN CN NCN cd CN cd CN d CO CN o No cd o cd o o CN NCO O CO O 00 o ■'T O o s N" o ■'í o ■'T O-'T O O ■'T O ■^r o •No NO o N1 o T o in o in o in o s in o in o in o Szivárognak a nyúlgátak Teljesen elázott a töltéskorona Kész a nyúlgát a szarvasi gátőrjárásban Befejezés előtt a lakiteleki ideiglenes védmü cm 1100 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 Az árvízvédekezésre igénybevett járművek és gépek a KÖTIKÖVIZIG-nél 550 500 450 400 közút jármű gép 350 vizijarmu vízállás Szolnoknál 300 250 200 150 100 Belvízvédekezés Az elmúlt napok lokális csapadékai az ország keleti felében nem kedveztek a belvízi védekezésnek, elsősorban Debrecen, Nyíregyháza környékén növekedett a belvízzel elöntött terület. A ma reggeli adatok szerint 1 1 KÖVIZIG területén, 64 szakaszon van érvényben belvíz- védelmi készültség, a belvíz alatt álló terület nagysága 140 ezer hektár, ebből 66 ezer hektár vetés-szántó. Jókai a Tiszáról I...] Érdekesek a tanulmányok, melyeket némely szaktudósok a Tisza és vidéke alakulásáról írtak. Szerintük a történelem előtti korban (százezer éveket véve) a Tisza az erdélyi hegyek mentén folyt le a Dunába s lassanként hömpölyödött alább, végigtörve az egész alföldi síkságon a mostani medréig, melynek jobb partját ma is folyvást szaggatni igyekszik. Ellentmond ennek Reclus azon adata, mely szerint a római uralom idejében a táborhellyé alakított titeli fennsík még a Tisza keleti partján feküdt; később sziget lett belőle, s ma már a Tisza nyugati partján fekszik. De ellene bizonyítanak az őskori leletek is; a Tisza beomlott partjaiban talált mamutmaradványok, a hosszúréti tószegi homokdomb cölöpépítményei, kőkorszakbeli eszközeikkel, később bronzkoriakkal, az alpári határban talált aranya korona és egyenes kard, s a Szeged melletti Öthalomban véghezvitt ásatások, amely századoktól elválasztott korszakoknak szolgált fejedelemtemető helyéül. [ ...] Jókai Mór: Útleírások Töltésszakadás A töltés tönkremenetelének végső fázisa, amikor védképessége megszűnik, a töltéskoronát elmossa a rajta átbukó vízsugár, aláüregelődik a védmű, mely suvadás vagy megcsúszás hatására beomlik, a gátszelvény pedig elsodródik. A töltésszakadás következtében a mentett ártér egészét vagy egy részét elönti a víz, amely több települést veszélyeztető, pusztító árvízkatasztrófát idézhet elő.
