Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)
Április
T öltésmegcsúszás A talajban, illetve a talajrétegek felületén bekövetkező relatív elmozdulás. A gyengébben kötött vág)' már homokos jellegű talajokból épített töltések mentett oldali rézsűjének a telítődés utáni szilárdságcsökkenése és uralkodóan keresztirányú szivárgási nyomások hatására létrejövő karéjos csúszás. A töltésmegcsúszásban szerepet játszhatnak a rézsűlábnál kialakuló felhajtóerők, valamint a roska- dási jelenségek is. A töltésmegcsúszás rendszerint a keresztirányú szivárgások kilépő magasságáig érő kis karéj leválásával kezdődik, majd a felszivárgás, valamint a megmaradó rész fellazulása szerint újabb, már nagyobb karéjok leválásával folytatódik. A karéjos töltésmegcsúszás mindig veszélyes a töltés állékonyságára, de ha nem hátrál azonnal és védhetetlenül a vízoldalig, viszonylag lassú, tehát védhető folyamat. Már csak 10 centit áradt 24 óra alatt! www.szentesinfo.hu , 2006. április 21. Vasárnapra várják a Tisza tetőzését Szentesnél a szakemberek. Ezt az időpontot sok minden befolyásolja, ezért az átázott töltésnél a hátra lévő hosszú időben egyre több helyen bordás megtámasztást kell építeni. Önkéntesek jelentkezését várják homokzsák-töltésre a Csongrádi úti körfogalomnál, a Kucori gátőrháznál, ahol mindenkit eligazítanak. Sem tegnap, sem az elmúlt este nem történt rendkívüli esemény. A szárnyra kapott pletykák sem igazak. (Nem csúszott meg, nem szakadt le, nincs lezárva, nem repedt meg stb. ...) Precíz munkával készül a nyúlgát Csongrádnál Körös-körül mindenhol a viz az úr Új Néplap, 2006. április 21. Ekkora vizet ezen a vidéken még senki nem látott — mondja Kocsis Jánosáé. — Édesanyám nyolcvan felett jár, de ő sem emlékszik hasonlóra — bizonygatja. — Mindegy, ha ezt mérte ránk a sors, akkor ilyen körülmények között kell helytállnunk. Látja? — mutat a töltés tövében serénykedő lányokra, anyukákra és nagymamákra. — Az asszonyok közül is sokan így gondolkodnak. Otthon úgyse érne semmit az a munka, amit fél szívvel, állandó aggodalmak közepette végeznének. Akkor már inkább itt fogjuk a zsák szélét, ha hasznunkat veszik. Elvégre a közmondás is azt tartja: „Áldott a sok kéz, átkozott a sok száj”. Jókai a Tiszáról „[...] sietni kell, amíg a Tisza virágzása be nem áll; mert az még a gőzhajó kerekét is megfogja. Egy gyöngéd, recés szárnyú rovar ez a kérészek (Ephemeridae) családjából; a hosszú farkú kérész (Palingenia longicauda) kel ilyenkor szárnyra százezrével, myriádjával s rajzik, röpköd a szőke hullámok fölött, mintha hó- pelyhek kavarognának az esti légben. Ez az ő nászröpülésük, a lakodalmuk, mely után a vízbe eregetve apró tojásaikat, meghalnak s ott lelik a sírjukat, ahol bölcsőjük volt: a Tisza vízében. A tojásokból kikelő lárvák lyukat vájnak a Tisza partjába, s 2-3 éven át onnan leskelődnek zsákmányra, rablásból gyűjtik az anyagot a szárnyas rovar fölépülésére, s lesz belőlük újra repülő „tiszavirág”. A döglött rovarok sárga hullatömegétől olyan lesz a Tisza felszíne, mintha csupa merő pimpóvirággal behúzott mező volna. Ilyenkor van aztán a tiszai halaknak gazdag lakomájuk, olyan mohósággal falják a gazdag prédát, hogy a halászok merítő hálóval foghatják el őket; de még a sertések is beleúsznak a Tiszába, s vígan töltekeznek a tiszavirágból. S ez az ártadan bogár, ha szárnyra kelhet is reggel, estére meghal: egynapi az élete. Bár cserélnének vele a szú- nyogok! De ezek örökké élnek! [...]” Jókai Mór: Útleírások Az emlékkövén: Csanytelek-Strasbourg 1197 km Csanytelek Az ATIKÖVIZIG működési területén, a Tisza jobb partján fekvő Csany települést először 1075-ben említik írásos formában „Chonu” néven. A Tisza és a környék halban gazdag tavai jelentették legfőbb értékét. A falut 1. Géya királyunk tizennégy halastavával együtt a garamszentbenedeki apátságnak ajándékozta. A kiterjedt halászatot az egyházi törvények is elősegítették, hiszen számos böjti napon a húsfélék közül csak a hal volt fogyasztható. A tatárjáráskor elpusztult, majd pusztaként is az apátság birtoka volt a XV. század közepéig. Virágzás — elnéptelenedés - betelepülés - újabb enyészet hullámzása jellemzi a falu évszázadait. A XVIII. század elején a Károlyi grófok birtokába került, akik dohánykertészeket telepítettek le. Az írott források és a környékbeli nép a dohánykertészetből fölvirágzó falut a közelmúltig Csany néven említik. A közigazgatásilag Csanytelekhez és Felgyőhöz tartozó Sulymostó holtága a Tisza-szabályozás során az 1883—1886 között végrehajtott 85. számú átmetszéssel keletkezett. Egykori dohánykertész múltjára épül a zöldséghaj tatás — az elsők között kezdtek melegágyi primőrök termesztésével foglalkozni - mellette a szántóföldi kultúrák termesztése jellemző. A 3200 lakosú község határában terül el a Csaj-tó, Közép-Európa egyik legmodernebb halastórendszere, ahol pontyot és busát tenyésztenek. E terület a szomszédos pusztával és a Tisza árterével egyben a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetbe tartozó természetvédelmi terület is. Madárvilága és növényvilága országosan védett természeti érték, amely az idegenforgalom fejlődéséhez is kiváló alapot nyújt.
