Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)

Április

Egy utolsó ellenőrző szintezés - elkészült a Joktöltés“ Gátőr a Mura mellől Népszabadság Online, 2006. április 26. Ha baj van, nem csak magukra számíthatnak a szol­noki vízügyesek, mert más igazgatóságokról érke­zett szakemberek is segítik munkájukat. A Tiszasas, Csépa és Szelevény között — az esetleges gátszaka­dás miatt - kiömlő víz lokalizálására szánt ideiglenes védvonal kiépítését például a KÖDUKÖVIZIG ve­zetője irányítja. A győri vízügytől huszonhatan, a nyíregyházitól százharmincán, a szombathelyi víz­ügyi igazgatóságtól pedig hatan érkeztek Szolnokra, de a budapesti, a székesfehérvári és a bajai igazgató­ságról is jöttek szakemberek. Mindannyiukat a leg­kritikusabb árvízvédelmi szakaszokra irányították. Kocsis Márton, murakeresztúri gátőr tizenkét órás szolgálatot lát el az egyik szelevényi gátrepedésnél. Azt mondja: a Mura, ahol ő vigyázza a vizet, általá­ban nyugodt, árvízi izgalmakat ezért csak olyankor él át, amikor más őrhelyre - például a Tisza vagy' a Körös mellé — rendelik. Ott volt a legnagyobb ára­dások idején Tokajban, a Felső-Tiszán; a Duna mel­lett is ellátott már figyelőszolgálatot, most pedig a kritikus körösi szakasz egyikét felügyeli. Nappal öt társával együtt a kunszentmártoni sportcsarnokban lévő ideiglenes szálláshelyen pihen, éjjel mindannyi­an dolgoznak. Abban bízik, hogy ez a mostani ára­dás is gátszakadás nélkül múlik el, s akkor nyugodt szívvel vonulhat át a Tiszánál vagy a Körösnél ke­vésbé szeszélyesebb és veszélyesebb Mura mellé. Befejezik a lokalizációs töltések építését a Körös-zugban index.hu, 2006. április 26. szerda, 10:20 Szerda délre befejezik a lakott területek védelmére kialakított lokalizációs töltések építését a Körös-zug­ban - tájékoztatta a helyszínen az MTI-t Petrovs^tí Krisztián építésvezető. Vasárnap délután óta száz te­herautó mintegy 50 ezer köbméternyi földet szállí­tott a 44-es főút melletti bányából a munkálatok színhelyére. Hat dózert és három vibrohengert vet­tek igénybe a töltésépítéshez, illetve a föld tömöríté­séhez. A Csépát Tiszasassal összekötő út mellett ki­alakított, helyenként több méter magas lokalizációs töltésekhez szerdán délelőtt is folyamatosan érkeztek a megrakott teherautók, a töltések tetején pedig föld- munkagépek egyengették a felszínt, és úthengerek tömörítették a földet. Továbbra is áll a gát Szelevényben Érkeznek a bejelentések a biztosítókhoz Magyar Nemzet Online, 2006. április 26. 12:32 Ha sehol nem szakadnak át a gátak, az árvízkárok ak­kor is elérhetik az egymilliárd forintot. Ellenkező esetben a szakértők megbecsülni sem tudják, mennyi pénzt kell kifizetniük a biztosítóknak. Eddig 240 kár- bejelentés érkezett az Aegon Magyarországhoz a du­nai árvízzel kapcsolatban; a káresetek becsült össze­ge mintegy' 50 millió forint. Úton Kik is vagyunk voltaképpen? Levitézlett szerve­zet: a „Fanden régime” - a régi rend, melynek képviselői, mint mondták, semmit sem felejtet­tek és semmit sem tanultak? Megújulni akarók társasága, melyben mindenkiből Saulusból Paulus lesz? Tanúi vagyunk az új eszme és gondolkodás születésének, mely áthatja szakmánkat, hivatá­sunkat. Felelősséget érzünk bolygónkért és az egyik legfontosabb őselemért: a vízért. Hosszú folyamat elején vagyunk, mint évszázadokkal ez­előtt geometra-, hydraula-elődeink, akikből a víz­mérnök, a kultúrmérnök „lett’. Van egy csökkenő létszámú, de nagy szakmai kultúrával rendelkező, vízzel foglalkozó szervezet — mely évezredes tapasztalatokat ötvöz a tudo­mány eredményeivel —, valamint egy születőben lévő, mely történelmi léptékkel mérve csak most fogalmazza identitásának alapjait. Egymásra van­nak utalva. Csak remélni lehet, hogy e szimbiózis mindkét félnek hasznos lesz. A felszínt karcoljuk, amikor csak a vízügyet, saját kis ügyeinket nézzük. Valójában sokkal mélyebb folyamatoknak vagyunk szenvedői; be kell látnunk: egyáltalán nem kitüntetett a hely­zetünk. Egy sajátos világért aggódunk, amely építőeleme a modern társadalomnak. Az 1700-as évek végén a Tolna megyei Sár­közben élők könyörgő levelet írtak a megyei ve­zetőknek, azt kérve tőlük: ne építsenek gátat a Duna mellett, mert „az végső romlásunkat okoz­za”. Néhány emberöltővel később, a Tisza mel­letti, gátakkal védett falvak lakóinak szemében ugyanazt a riadtságot, félelmet vélem felfedezni. Hasonló kétségek gyötrik őket, mint csíkász, pá- kász elődeiket, csak más előjellel. Horváth Timii FOLYÓK, EMBEREK Történetek, gondolatok — nemcsak árvízről

Next

/
Oldalképek
Tartalom