Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)
Április
Körös-körül csak árvíz Új Néplap, 2006. április 21. Az összes matematikai lehetőséget figyelembe véve, várhatóan egyszerre tetőznek a KOTIKO- VIZIG kezelésében lévő Tisza- és Hármas-Körös- szakaszok — mondta sajtótájékoztatóján IvaskóLajos védelemvezető-helyettes. A szakember kedvezőnek ítélte meg a védekezés jelenlegi helyzetét. Annál ag- gasztóbbnak tartotta, hogy a Hármas-Körösön - két árhullám gyors egymásra futása miatt — Szarvas és Kunszentmárton térségében minden eddiginél magasabb vízállásokat mértek. A Tiszazug fővárosában 1036—1038 centiméteres csúcs várható, így a folyó kénytelen lesz „nyugdíjazni” az eddigi 985 centis rekordját. Ivaskó Lajos felhívta a figyelmet arra, hogy a levonuló irdadan víztömeg nyomása miatt mind gyakrabban kell fakadó- és szivárgó vizekkel, rézsűmozgásokkal és más jelenségekkel számolni. Már Szolnok belterületén is fenyegeti a lakóépületeket a szivárgó víz, amelyet a tűzoltók a csapadékvíz-csatornába vezetnek. A töltések mentén tilos a szivattyúzás, mert kárt okozhat a védműben, ezért az ilyen beavatkozásokat csak a szakaszvédelem-vezető engedélyével lehet végrehajtani. A békésszentandrási duzzasztómű az árvíz közepén Bordás megtámasztás Tiszaug belterületén Felázott a mártélyi és a mindszenti töltés Délmagy^arország, 2006. április 21. „A legnagyobb problémát az jelenti, hogy Mindszent és Szegvár között több ponton is átázott a töltés, a gát mentett oldalán pedig csurgások, szivárgások nehezítik a munkát” - mondta Ötvös Mihály, a terület védelemvezetője. Mivel a szerdai hatalmas esőzés miatt a gát teteje átnedvesedett, járművel már nem lehet rámenni. Ezért a vízi szállítás mellett döntöttek. A szentesi műszaki dandár pontonjai megfeleltek erre a célra. Mártélyon is hasonló a helyzet, mint a mindszentieknél; itt sem lehet nehézjárművel rámenni a töltésre, s ugyancsak vízi úton oldják meg a szállítást — tudtuk meg Bor%a Tibortól, a mártélyi védelemvezetőtől. Vízszínrögzítés A folyó, vagy vízfolyás hosszabb szakaszán kialakuló — és valamilyen szempontból összefüggő — vízszintek egyidejű megjelölése, majd magassági felmérése. Csúszólap Pdmozdulásra hajlamos földtömeg (pl. meghibásodó árvízvédelmi töltéstest) mozdulatlan (ép, helyén maradó) és elmozdult részét elválasztó sík, illetve kagylószerű felület. A csúszólap talppontja a töltés lábánál a töltéstesttel együtt dolgozó térszín alá is metszhet. A csongrádi tetőzéssel egyidejű vízszintek hossz-szelvényének összehasonlítása a Szolnok-Titel közötti szakaszon a Tisza legnagyobb árhullámainál
