Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)

Április

Szerbiai árvízi hírek A Tisza áradása súlyosan fenyegeti Szerbia egyes vidéke­it. A legveszélyesebb a helyzet a Tisza bácskai jobb part­ján, azon belül is Mozsornál (Mosorin), ahol a víz átsza­kíthatja a rossz állapotban lévő gátrendszert. Szerda dél­utánra a Tisza dunai torkolatánál fekvő Titelnél a vízál­lás elérte a 798 cm-t, hét centivel meghaladva az 1965- ös katasztrofális árvíz idején mért rekordot. Zentánál 830, Törökkanizsánál (Növi Knezevac) 836 cm-es vízál­lást mértek, miközben a folyó szintje naponta 20 cm-t emelkedik, öt nap múlva tetőzik és ádépi a kilenc méte­res vízállást (a térségben 970 centiméter magasak a töl­tések). A Tisza magas vízállása miatt a szerb kormány rendkívüli árvízvédelmi állapotot hirdetett a folyó alsó, dunai torkolatánál fekvő három járásban. Szerdán a Duna Újvidéknél tetőzött, de az idejében meghozott árvízvédelmi intézkedések miatt a tartományi székvárost várhatóan sikerül megvédeni a bajtól: a várost csaknem 7,5 km hosszú, homokzsákokból épített ideig­lenes gát védi. Újvidéktől feljebb, a Duna szerémségi ol­dalán fekvő településeken már több száz lakóház van víz alatt. Belgrádban a Száva- és a Duna-part mentén, a leg­veszélyeztetettebb helyeken - Zimonyban, a Cigány-szi­geten, a várnál és a belvárosi vasútállomás környékén - kiépült a homokzsákokból húzott ideiglenes védvonal. A két folyam magas vízállása miatt le kellett zárni több fő­utat és part menti sétányt. Belgrádnál péntek estére vár­ják a Duna tetőzését: egy alacsonyabban fekvő város­részből kitelepítették a lakosságot. Belgrádtól lejjebb, Kostolacnál felhagytak a védekezéssel; itt a hatóságok menekítik ki a városból az embereket. Megtelőben a Hortobágy-Berettyó hullámtere Mezőtúrnál Vasúti korlátozások a tiszai árhullám miatt Magyar Nemzet Online, 2006. április 13. 20:43 Akár 20-30 percet is késhetnek a vonatok a Buda- pest-Debrecen-Nyíregyháza vasútvonalon, illetve a főváros és Békéscsaba között a Tisza magas víz­állása miatt - közölte a Magyar Rádióval a MÁV szóvivője. Kavalecri Imre elmondta: Szolnok és Szajol között 40 kilométer/órás sebességkorláto­zást vezettek be, és várhatóan lezárják a szolnoki Zagyva-hidat, ennek következtében további forga­lomkorlátozások lehetnek. A szóvivő azt is közöl­te, hogy a magas vízállás miatt tegnap lezárt Tisza­füred és Poroszló közötti vasúti hidat várhatóan még egy hétig nem lehet használni, addig az utaso­kat autóbuszok szállítják. A tiszai árhullám és a partifecskék Élet és Tudomány, 2006. 24. szám Magyarországon 1999 és 2004 között a felére, 50 ezerre csökkent a löszbevágódásokban, folyóös­vényekben fészkelő partifecskék (Riparia riparia) száma. Mivel a hazai populáció java része a Tisza felső szakaszán él, a mostani áradások az éppen költő madarak közül mintegy húszezernek a tojá­sát pusztították el. A Madártani Egyesület azt re­méli, hogy a károsult madarak egy-két héten belül — pótköltés céljából — a közeli homokbányákba, építkezések alapozásába, csatornázásra kiásott ár­kok falába költöznek. Még mindig zárva a Hortobágy-Berettyó torkolati hármas zsilipje FOLYÓK, EMBEREK Történetek, gondolatok — nemcsak árvízről Semmi rendkívüli (Dunai árvíz, 2006. március 31—április 13.) Második hete védekezünk a Duna és a Sió mentén, hazai pályán. Az árhullám levonulóban. Eddig minden simán ment, nem úgy, mint a felső szakaszon, Rajka—Budapest között. Kollégáink mesélték, akik közül többen Győrben kezdték, majd itthon folytatták. Innen, a törzsből úgy ítéljük meg — de a helyszíni be­járások is azt mutatják -, hogy jó a szervezés a védelmi szakaszokon. Amikor itthon védekezünk, a törzsben va­gyunk, ha pedig a Tiszára megyünk, irányító műszaki­ként tevékenykedünk. Kettős szerepben kell tehát helyt állnunk. Katonai terminológiával élve azt mondhatnánk: a törzs a stratégák, míg az első vonal a harcolók hadállá­sa. Az elmúlt napokban a védekezésnek azokat a formá­it gyakoroltuk, amelyek jótékony hatással lehetnek majd védelmi szervezetünk jövőbeni működésére. Jó néhányan (fiatalok) most ismerkednek a védeke­zés komplex, pontos együttműködést igénylő feladatai­val. A mostani árvíz kitűnő lehetőséget kínál a védelmi központok informatikai—hírközlési eszközeinek „beüze­melésére”, együttműködésük begyakorlására, az egy­mástól földrajzilag távoli, de közös célért küzdő egysé­gek „összeszoktatására”. Fejér megyei védelmi szakaszunkon rendkívüli védelmi fokozatot kellett elrendelnünk II. fok mel­lett. A nagy víz láttán Budapest is „megrezzent”. Riasztásra érkezem a helyszínre, mint a védelmi törzs tagja. Meg kell nyugtatnom az irányítót, de úgy lá­tom, a gyors beavatkozás miatt megszeppent védeke­zők is biztatásra szorulnak. A tétovázókat néhány meg­nyugtató tanáccsal minden következmény nélkül át le­het lendíteni a holtponton. Ismerős érzés. 1998 novemberében, a Felső-Tiszán, első rendkívü­li bevetésünk alkalmával járt át hasonló jeges rémület - akkor úgy éreztem —, „a semmi közepén”. Nesztelenül jönnek-mennek a hírek az informatikai rendszeren ke­resztül: utasítások és jelentések a törzs, valamint a sza­kaszvédelmi központok között. A törzsben a monitoro­kon folyamatosan olvashatók és értékelhetők a legfris­sebb információk. Horváth Emil

Next

/
Oldalképek
Tartalom