Szalai György: Ember és víz (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987)

Az ember és víz kapcsolatrendszerének változása a történelem folyamán - Árvízvédelem

hatnak, és így a Duna vízrendszerének folyóin jelentős, igen heves és tartós árvizeket okozhatnak. A téli csapadékok nagy része hó alakjában hullik le, ami a Duna vízgyűjtőjének hegyvidéki területein nagymértékben felhalmozódhat (az Alpokban az átlagos hóvastagság a magasságtól függően 50—250 cm, a maximumok az 500 cm-t is elérik). Az olvadó hó (1 cm hórétegben 1—3 mm víz van) különösen gyors felmelegedés esetén, esővel párosulva, szintén heves árhullámok okozója lehet. A tavaszi hóolvadásből származó árvizek a Duna és a Tisza jellegzetes és gyakori vízjárási jelenségei.

Növeli a nehézségeket, hogy a szélsőséges kontinentális hatás érvényesülése következtében az ország valamennyi folyója a tél folyamán befagyhat. (A jég beállásának valószínűsége a Dunán 50—60%, a Tiszán 80—90%, a Dráván 60%, a kisebb mellékfolyókon 90%.) A kialakuló jégtakaró vastagsága elérheti a 25—50 cm-t is. Gyakori jelenség, hogy tavasszal a nyugatról érkező fel- melegedés következtében a Dunán és mellékfolyóin az ország területére érkező árhullámok még álló jégtakarót találnak. Ha az árhullám nem heves, csak mérsékelt vízemelkedést okoz, akkor a víz a jégtakaró alatt -— esetleg azt megemelve — lefolyhat anélkül, hogy összetörné. Ha azonban az árhullám vízhozama jelentős és nagyon szilárd jégtakarót talál maga előtt, a jég a nagyobb víznyomásnak is ellenáll, és csak fokozatosan törik össze. Az acélos jégtáblák az ellenállóbb jégtakaróba ütközve, vízszintes helyzetükből kibillenve, egymáshoz préselődve néhány méterrel a vízszint fölé érve gyakran több kilométeres szakaszon ismét összefagynak, illetve részben a jégtakaró alá sodródnak és a lefolyás útját elzárva jégtorlaszt képeznek. A jégtorlasz fölött felduzzadó víz katasztrofális jeges árvizet okozhat.

A kedvezőtlen domborzati és éghajlati adottságok mellett tovább növeli az árvízmentesítés problémáit, egyúttal fontosságát is, hogy az árvizek szintje alatt fekvő terület az ország legértékesebb, legsűrűbben lakott területe. Itt él a lakosság közel 50%-a. E területen 700 település van, köztük a főváros jelentős része, nagy vidéki városaink közül Szeged, Hódmezővásárhely, Szolnok, Győr, Baja. Itt van a vasútvonalak 32%-a, a közutak 15%-a és csaknem 2000

81