Szalai György: Ember és víz (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987)

Az ember és víz kapcsolatrendszerének változása a történelem folyamán - Vízi közlekedés, vízi utak

9. táblázat. Magyarország nagy- és kishajózásra alkalmas vízi útjai

A vízi út

Állandóan

Időszakosan

Hajóút

jelzőberendezésekkel

Hajóútkategória

megnevezése

hajózható

ellátott

szakasz hossza km-ben

EGB

I. Nagyhajózásra alkalmas

vízi utak

Duna (1850—1433 fkm)

417

_

41

7

IV.

Győri Duna-ág (14—0 km) Szentendrei Duna-ág

14

—

14

III.

(32—0)

Ráckevei (Soroksári)

32

—

32

III.

Duna-ág (58—0)

58

—

58

II.

Balaton

77*

—

77

IV.

Sió-csatorna (123—0) Dráva (68—155—198

—

123

II.

fkm)

87

43

87

II—I.

Tisza (696—601/159 fkm)

442

95

442

I—III.

Bodrog (50—0 fkm) Keleti-főcsatorna

50

—

—

III.

(0—34 cskm) Kettős- és Hármas43

—

II.

Körös (115—0 km)

115

—

III.

Sebes-Körös (10—0 km) Hortobágy-Berettyó10

—

II.

főcsatorna

7

—

—

II.

Maros (25—0 fkm)

—

25

—

I.

Összesen

1352

286

1127

Együtt

1638

II. Kishajózásra alkalmas,

alkalmassá tehető vízi utak Mosoni-Duna-ág (14—89)

75

Győri iparcsatorna

2

* Megjegyzés: A kimutatásban a tó hossza szerepel, de a jelenleg rendszeresen hajózott útvonalak hossza mintegy 190 km.

122