Szalai György: Ember és víz (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987)
Az ember és víz kapcsolatrendszerének változása a történelem folyamán - Folyók és tavak szabályozása
önmagában nem tudta megoldani a hajózás nehézségeit. Megindult a magyar Felső-Duna kisvízszabályozása, amely munka kisebb- nagyobb megszakításokkal azóta is tart. A Felső-Duna szabályozását időben megelőzte a budapesti Duna-szakasz rendezése (1871—75), amelynek egyik legfőbb célja a jeges árvíz veszélyének elhárítása volt. A Közép-Duna Gönyü—Dráva-torok közötti szakaszát a magyar Felső-Duna, illetve a Vaskapu környékén végrehajtott munkák után szabályozták. A szabályozás célja itt is elsősorban a jeges árvizek elhárítása, a jég zavartalan levonulását elősegítő meder létrehozása volt. A szabályozási munkákat a továbbiakban kb. az 1950-es évek végéig lényegében a századforduló környékén kialakult rendszerhez igazodva végezték. A hatvanas évekkel új szemlélet jelentkezett, amelynek alapja egyrészt az elvégzett munkák hatására kialakult változásokból levont következtetések, másrészt a folyók mentén jelentkező növekvő vízgazdálkodási és a hajózás biztonságának növelése iránti igények voltak. Ebben az időszakban az a vélemény vált uralkodóvá, hogy Magyarországon is jelentős szerepe lesz a folyócsatornázásnak. így a Duna komplex hasznosítása keretében a magyar—csehszlovák, illetve a magyar Duna-szakaszon négy vízlépcső1 létesítésére láttak műszaki lehetőséget: Dunakilitinél, Nagymarosnál, Adonynál és Mohácsnál. Az első kettő építése a Bős— Nagymarosi-vízlépcsőrendszer keretében folyamatban van. Ezek létesítésével (egyebek mellett) a fejlődő hajózási igények is kielégíthetők. A Tisza szabályozása. A tiszai szabályozási munkák Vásárhelyi Pál tervei alapján, 1846. augusztus 27-én indultak meg a tiszadada—szederkényi átvágással. Az úgynevezett nagfvízi szabályozás (az árvízvédelem kiépítése) a múlt század végére befejeződött. A középvízi (meder-) szabályozás mind időben, mind terjedelemben messze lemaradt a nagyvízi szabályozás ütemétől. A jelenlegi középvízi szabályozási munkák a Tiszán lényegileg a szakadó partok 1 Vízlépcső: a vízfolyáson vagy csatornán vízszintkülönbséget létrehozó duzzasztómű, valamint, ha van ilyen, a hozzá tartozó vízerőtelep és hajózsilip együttese. 107