Stelczer Károly - Csoma János: Ármentesítés, árvízvédelem, folyószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
II. Árvízvédekezés
Rözsekéve Rozsesor A rőzseláp készítésénél fontos, hogy a lehetőleg egyenlő hosszúságú rő- zsekévéket a vastag végükkel a víz felé fordítva úgy fektessük a rézsün egymás mellé, hogy a kévék feje áradó víznél 1, 30-1, 50 m-re, apadónál pedig 30 cm- re legyen a vizszint fölött. Az egymás mellett fekvő kévéket két helyen egymáshoz kötjük 3, 0 m hosszúságban. A kész elemeket a már előre aláfektetett rudakkal a vastag végükre állítjuk és utána a vízbe átbuktatjuk úgy, hogy a vastag rész (fejrész) szárazon maradjon. Végül a lápot két végén karóval rögzítjük. A vízállás változásakor könnyen feljebb, vagy lejjebb helyezhető. Hat fő óránként 15-20 m hosszú rőzselápot tud elkészíteni. A jelenségeket és a hozzájuk tartozó leghatékonyabb védekezési módokat az I. táblázatban tüntettük fel. A hullámverés elleni védekezési módokat a II. táblázatban hasonlítottuk össze, gyorsaság, költség és hatékonyság szempontjából. Az árvíz után azokon a szakaszokon, ahol a hullámverés ellen védekezni kellett, célszerű a hullámtéri véderdő sürgős felújítása, esetleg a hullámtéren a szabadon hagyandó sáv és a véderdő közötti területen szálerdő telepítése. Burkolt töltésrézsűk hullámverés elleni védelme sok nehézséget jelentett az árvédekezés során. A hullámverés hatására a burkolat alatt kiüregelő- dés folyamata indul meg. Látható jele, hogy a burkolat mozog, vagy megrepedt, vagy esetleg beszakadt. Védekezési mód:- ha még árvízmentes időszakban észleljük a burkolat hiányosságát, fel kell bontani és ki kell javítani;- árvíz alatt, ha a kiüregelődés nem nagy, akkor rőzsével vagy nagyobb biztonság érdekében rőzsehengerekkel befedjük és a rőzsemüveket a burkolatra szorítjuk;- ha a burkolat már beomlott, vagy a kiüregelődés nagy és az intenzív védekezés érdekében a burkolatot el kell távolítani, akkor a rézsüt fejkarózás 58 23. ábra Úszó rőzsesor
